Barátosi Lénárt Lajos Csaba az 1943-as “Rovásírásunk eredete” című cikkében közli saját maga fabrikálta Tászok-tetői feliratokat…
Rovásírásunk eredete
A Turáni Vadászok 1943-as évkönyvében szerepel a Rovásírásunk eredete c. cikk, amelyben Barátosi Lajos bemutatta a lámakolostorbeli rovásábécét (ami valójában az 1902-es Tar Mihály féle ábécén alapszik), valamint közöl egy állítólagos Tászok-tetői emléket is – mielőtt megsemmisült volna. A figyelmes olvasó rájöhet, hogy az “írástudók, papok, fejedelmek írásá”-nak nevezett rovásírás minta és a szándékosan (?) felfordított ún. tászoktetői emlékben ugyanaz a szó (had ezer) szerepel. A megfejtést is olvashatjuk másutt (lásd lejjebb).
Minő véletlen, a másik közölt emlék sajnos ismeretlen (külön cikkben mutatjuk be később), “megfejtetlen” szöveg maradt, pedig ugyanazzal a jelkészlettel íródott. A trükk az, hogy a magánhangzókra teljesen új jeleket talált ki.
Tászok tetői rovásfelirat (Barátosi Lénárt Lajostól) – helyes állásban.
*atilla huno(k) királ(a)*
*fődbe temetue tá(s)zakö tatán*
valezus ivazaru rete
menve ő á(z)siába ő hadad ezer éhen*
Barátosi Lénárth féle kitalált kiegészítő “rovás” magánhangzók (Rumi Tamás)
Tar Mihály második ábécéje (MTA állásfoglalás, 1903)
(Rovás Infó – Rumi Tamás)
Kapcsolódó cikkek: