Székelykeresztúr szerepel a Hargita TV műsorában, amelyben a rovásbetűs emlékmű is helyet kapott. Bár a rovástáblát leszedették, ez a településnév szobor még áll.
Látogató – Székelykeresztúr
A Hargita Tv Látogató című műsorának csapata ezúttal Székelykeresztúrra látogatott el.
Székelykeresztúr Székelyudvarhelytől 26 km-re nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik. A Székelykeresztúri-medence központja, egykori járási székhely. A mai város a központi Székelykeresztúrból, Keresztúrfalvából és Timafalvából alakult ki. Ma Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. Nevét a Szent Kereszt tiszteletére emelt templomáról kapta. (1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwr, 1630: Székely Keresztur). A megkülönböztető szerepű Székely-előtag a Székelyföldre utal.
A Látogató először a Gyárfás-kúriát tekintette meg, amely arról híres, hogy itt töltötte Petőfi Sándor az utolsó éjszakáját, és utolsó versét is itt írta meg a híres körtefa alatt. Rafai Emil polgármester Székelykeresztúr kisvárosi varázsáról mesélt és arról, hogy hogyan is szerethető meg ez a kisváros.
Székelykeresztúr lakóinak az irodalom iránti érdeklődését sajátosan határozza meg a helyi Petőfi-legenda, amely szerint a költő nem esett el a fehéregyházi csatában, hanem sebesülten eljutott Keresztúrra, ahol egy csűrben húzta meg magát és ott halt meg. Különböző kutatások alapján kijelenthető, hogy Petőfi Sándor valóban itt, a Cserey kúriában töltötte rövid életének utolsó délutánját és éjszakáját. Eltűnése miatt Keresztúr a Petőfi legendák egyik szülőföldje lett.
1849. július 30-án érkezett a városba Bem seregével Petőfi Sándor, s utolsó estéjét a kúriát akkor bérlő Varga Zsigmond meghívására a Gyárfás-kúriában töltötte. Az itt elfogyasztott bivalytejes puliszka vacsora kapcsán lett híres a körtefa, amely alatt éjfélig nótázgatott Petőfi és az őt, valamint Zeyk Domokos 48-as hőst vendégül látó társaság. A köztudatban e fa Petőfi-körtefája néven él mind a mai napig. Törzse eredeti helyén ma is látható. Évente többezren zarándokolnak ide, és a Petőfihez kapcsolódó nagy ünnepségek (március 15. július 31) állandó színhelye is a Gyárfás-kertben álló körtefa-relikvia. (Sándor Zsigmond Ibolya muzeológus)
A város központjában sétálva több olyan szobrot és emlékművet lehet felfedezni, amelyek a székelykeresztúriak a hagyomány és a magyar történelmi egyéniségek iránt tanúsított tiszteletet képviselik. Az emlékművek közül, talán a legegyedibb darab, a város szívében kapott helyet és amelyet egyszerűen Róvásírásos emlékműnek neveznek a helybéliek. Ezt 1997-ben a városi tanács állíttatta a székely róvásírás tiszteletére. Az egyedi alkotás Kis Károly szobrász munkája.
Székelykeresztúr hagyományőrző és művelő szférájának aktív szereplője a Mákvirágok és a Pipacsok néptáncegyüttesek. A hagyományok őrzése és művelése mellett Székelykeresztúron a szociális szférát érintő tevékenységek és foglalkozások is nagyon népszerűek. A kedves kisvárosban minden napra jut valami tennivaló, amely kicsiket és nagyokat egyaránt a kreativitás és alkotás bűvkörébe ragadja
A helyi művelődési házat is megtekintette a Látogató, ahol Benyovszky Lajossal, a Kultúrális és Sportiroda vezetőjével beszélgetett. Ezt követően pedig a helyi Polgári Fúvószenekar tagjai meséltek zenéről és az együttes érdekes múltjáról. A Székelykeresztúr Kistérség Szövetség tevékenységi köre a kis falvakra is jelentősen kiterjed s emellett a város közösségi életének aktív szereplője. Nagy Lajos, a székelykeresztúri “Cimbora” Tanulók Házában hegedűtanár. Nagy Lajos a hegedűhangról és oktatásról beszélt.
Végül a “Molnár István” Múzeumot kereste fel a csapat, ahol különböző történeti és néprajzi gyűjteményeket tekinthetett meg.
Első rész – Rovás emlékmű: 6.00
Második rész – Rovás emlékmű: 22.15
(Erdély.ma – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
