ELTE – rovás vizsga

alt

Az ELTE rovás előadás sorozatának zárásaképp természetesen vizsgán kellett számot adni a hallottakról. Történelmi pillanat: kiderült, van még miről beszélni a rovás témájában. 

A rovássorozatot záró kollokviumok tapasztalatai

Tegnap (2014.06.12-én) volt a második (utolsó) vizsganap. Összesen 14 vizsgázó volt, de ennél több hallgatónk látogatta az előadásokat, legalábbis egy részüknek azonban már nem volt szabad kreditje, így a tanegységet felvenni és vizsgázni nem tudtak. A vizsgázók túlnyomó többsége hungarológia szakos volt, őket az egyik tanáruk küldte a kurzusra. A magyar szakosok mellett volt 1 ukrán szakos és 1 informatikus-könyvtár szakos is.

A vizsgázók valamennyien nagyon fontosnak tartották a kurzust, hiánypótlónak mondták, és világos lett a számukra, hogy a rovásírás, a vele való foglalkozás nem szélsőjobbos dolog (amint sokszor lehet hallani), hanem tudományos vizsgálat tárgya. Többen is megjegyezték, hogy meglepődtek, hogy hány tudomány felől lehet megközelíteni a kérdést.

atrovo_karikatura

Humoros átrovások az ELTE rovás olvasási vizsgafeladatából (Válogatás Átrovó képeiből)

A vizsga a karikatúrákhoz tartozó rovásfelirat olvasásával kezdődött. Ehhez kaptak még 1-2 kérdést (idegen nevek transzliterálása, rovásírás szabályai a korai emlékekben és most, a rovásemlékek művelődéstörténeti szerepe stb.).

A vizsga második részében az előadások alapján maguk választhattak egy kutatót, akinek az életművét mutatták be, és ugyancsak választhattak az előadások közül egyet, amiről szívesen beszélnek. Sándor Klára részint az életművével, részint valamelyik előadásával volt talán a leginkább kedvelt, de Vásáryt, Róna-Tast, Benkő Eleket, illetőleg az életmű kapcsán Sebestyén Gyulát, Jakubovics Emilt is választották. De volt, aki a Nikolsburgi ábécé kapcsán Szelp Szabolcs cikkét ismertette, volt, aki a rugonfalvi emlékről beszélt, más meg Tóth Endre előadását választotta. Szóba jöttek a korai rovásemlékek mint a kettős honfoglalás lehetséges bizonyítékai, meg a klaszteranalízis használhatósága.

atrovo_walkerMég néhány tanulság: Sándor Klára által összegyűjtött tudományos mítoszainak a sorából kimaradt dr. Hosszú Gábor számítógépes paleografiai kutatása. Nem kifelejtették, hanem mert a hallgatók szerint sem tartozik oda. Tar Mihály pedig nem hamisított semmit – ellentétben a Tudományos Akadémia 1903-as bizottsági állásfoglalásával.

Az idegen nevek transzliterálásával kapcsolatban két példa volt a képek alapján: a betű szerinti átírás mellett a hangzást visszaadó lehetőség. A vizsgázók egyértelműen a betű szerinti átírást tartották jónak.

A vizsga értékelése: ritkán adódik, hogy ennyi jó feleletet lehessen hallani egy vizsgán!

(Dr. Zelliger Erzsébet – Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek:

 

Share