Ismét az Index.hu tett fel egy jó szakmai kérdést, ami az idegen nevek, szavak, mondatok rovással történő megjelenítésére vonatkozik.
Korszerű, mindennapi rovás
A Rovás Infó immár 5. éve üzemel és ez alatt közel 2000 cikket közölt nemzeti írásunkkal és szélesebb értelemben vett rovásműveltséggel kapcsolatban. Ezek között sok olyan cikk található, melyet a magyar elektronikus médiából vesz át, egészít ki, vagy éppen arra reagál a rovótársadalom vezető közéleti és szakmai lapjaként. Meglepőnek tűnik, de a forrásként szolgáló jelentős hírportálok között az Index.hu dobogós helyen szerepel. Most is ők tettek fel egy érdekes és időszerű kérdés, melyre szakmai választ adunk.
(Rovás Infó)
Már rovásírással is olvasható az Utas és Holdvilág
Innen lehet letölteni. Most hagyjuk a ziccereket, inkább mondjuk ki: tök jó, hogy a legnagyobb magyar hazafi legjobb regénye végre a latin betűkkel hadilábon álló közönséghez is eljut. Nekem már csak az az egy kérdésem van, hogyan írják rovással: “Foied vinom pipafo, cra carefo”
(Index.hu – Tóth Gergely – eredeti cikk)
Átrovás – írásrendszer-váltás
Mindenek előtt az alapkérdést kell tisztáznunk a ma használatos, korszerű székely-magyar rovás mindennapi használatáról. A helyzet az, hogy a mai rováshasználat alapvetően funkcionális, tehát a jelenkori íráshasználat összes céljára ad, illetve – még csak – keres megfelelő választ. Tekintettel arra, hogy rovás hétkoznapi használata főleg az elmúlt 2 évtizedben erősödött meg, illetve látványos fejlődése az elmúlt 4-5 évre tehető, néhány kérdésben még nem alakult ki végleges gyakorlat. Azonban előremutató válaszok már születtek.
Szerb Antal Utas és holdvilág című művében a “hiteles” etruszk mondat, a Foied vinom pipafo, cra carefo valójában erős faliszkuszi hatást mutató ólatin emlék (aranykori változatban így hangzana: Hodie vinum bibam, cras carebo), jelentése körülbelül: “Ma bort iszom, holnap nem lesz”.
Tehát egy latinbetűs írásrendszeret használó idegen nyelvű szöveggel van dolgunk, amelynek átrovása nem szükséges, rovásos szövegkörnyezetben is az eredeti szövegnek kell megjelennie. Az egyedüli eset, amikor az átrovásnak szerepe lehet, ha a magyar fonetika szerinti kiejtést szeretnénk megadni – rovással. Ez esetben érdemes ezt a szándékot valamilyen módon jelezni. Pl. zárójellel, vagy egyszerűen a “kiejtés:” szóval.
Foied vinom pipafo, cra carefo (kiejtés: fójed vínom pipáfo, kra karéfo)
Gárdonyi Géza – Egri csillagok
A történelem első nyomtatásban megjelent rovásra átírt könyve az Egri csillagok, amely 2009-ben jelent meg. Az ebben a könyben található nagy terjedelmű rovott szöveg már nem csak valamiféle mechanikus “átrovó” algoritmus eredménye, hanem egy komplex szövegfeldolgozó, átíró, szövegszerkesztő funkciókat is magában foglaló nyelvészeti-informatikai rendszer terméke.
A regényben is megjelennek nem magyar nyelvű szövegek, melyek az alábbi módon olvashatók:
Részlet a rovásos Egri Csillagokból: a latin cuius nomen non succurrit idézet latinbetűvel és betű szerinti rovásos átirata
- német, olasz, latin (eredeti nyelven, latin betűvel)
- fonetikus török (eredeti nyelven, rovással, dőlt betűvel szedve)
Részlet a rovásos Egri Csillagokból: török szavak jegyzéke
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
