A rovásfeliratos tabló bizonyosan egyedivé teszi az ballagó osztályt. Weiss Manfréd Szakközépiskola 12. D osztályának neveit csak rovással lehet olvasni! Reméljük, személyi igazolványukba is így kerül 🙂
XII. d osztály tablója
A korszerű mindennapi rováshasználat első lépései az egyszerű, de maradandó feliratok: helységnév, névtábla, kitűző vagy éppen érettségi tabló. Már a kilencvenes évekből ismerünk példákat a részleges rováshasználatra, most azonban elkészült az első olyan változat, amelyen szigorúan csak rovás található.
Az tabló gazdáinak iskolájában természetesen nem előzmények nélküli az eset, hiszen a Weiss Manfréd Szakközépiskola ad helyet a “Szépírás a kézírás” versenynek.
Weiss Manfréd Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium 12.d osztályának rovásfeliratos tablója (2014) (Kép)
A rovástabló Kollár Péter munkája, az iskola honlapjának készítője, a felhasznált rovás betűtípus alkotója Vér Sándor.
Nevek rovásítása, avagy a W esete:
A tablón a legnagyobb felirat nyilván az iskola névadóját rejti: Weiss Manfréd. Láthatjuk, hogy hibrid megoldás született: a W-t sima V-nek rótták, nyilván azért, mert hangzás szerint akarták átírni. Ezzel természetesen önmagában semmi probléma nem lenne. Viszont a következetesség megkívánta volna, hogy ez esetben a WEISS név többi része is fonetikusan legyen átírva: “VEISZ” vagy “VEJSZ” (3). Nem így tették, így született az öszvérmegoldás “VEISS” (1) rovott névfelirat. Sajnos a két szék között a pad alá esett a név átrovója.
Weiss családnév átírása: 1) helytelen 2) betű szerint rovásítva 3) hangzás szerint rovásítva
Az eset ismét rávilágít a mai rováshasználat egyik problémájára, amikor valamiféle “ősi” ábécére hivatkozva néhányan elvetik annak gondolatát, hogy a magyar, de történelmi helyesírású nevek átírásánál betű szerint rójuk át, amellyel – ilyen igény esetén – betűhíven megőrizhetnénk és pontosan visszafejthetővé tehetnénk a latinbetűs eredeti nevet. E következetesség nélkül nem csak WEISS neve okoz gondot, de hogyan is írhatnánk át például WEÖRES Sándor, vagy WASS Albert családnevét?
Történelmi helyesírás
Bár a rovás alapvetően hang szerinti betűmegfeleltetést használ, mégis a történelmi helyesírású nevek, illetve idegen eredetű szavak írásánál – jobb esetben – megőrizhet a latinbetűs magyar helyesírás korábbi állapotából származó betűket is:
- TH, GH, CZ, TS, SS, PP, EÖ, stb.
De elfordulhat egyenesen idegen (pl. német) nyelvből származó kettős-, hármas betű is:
- SCH, SS, IE
A tanulók nevei között is találtunk több történelmi, illetve idegen nyelvi helyesírásút: Bettesch, Rabecz. Esetükben viszont (helyesen) betű szerint rótták át: BETTESCH, RABECZ.
A példák mindenesetre éppen a rovás mai alkalmazásával kapcsolatosan vetik fel újra és újra azokat a kérdéseket, amelyeknek az elmúlt években tapasztalható ideológiai alapú eltussolása – pl. a székely-magyar rovás külföldi félreszabványosításában – a rovás korszerű alkalmazását gátolják.
A tablón alkalmazott betűtípus tervezője, Vér Sándor is gondolt a W rovásváltozatára, az ő ábécéje is tartalmazza ezt a rovásbetűt:
Vér Sándor rovásábécéje (1996)
Korszerű ABC – kis szépséghibával
Az előremutató példát szolgáló osztálytablóval kapcsolatosan még egy kritika fogalmazható meg, az alkalmazott ABC tekintetében. A korszerű rováshasználat elméleti és gyakorlat szempontból is megköveteli a latinbetűs helyesírással való megfeleltethetőséget, melynek alapvető szempontjai közül is kiemelkedik a rövid és hosszú magánhangzópárok használata.
A tablón díszként elhelyezték az alkalmazott betűsort is – ami az elmúlt két évtized korszerűsített ABC-iből vezethető le (Rovás Sada betűtípussal, tervezte: Vér Sándor) -, melyből látszik, hogy nincsenek megkülönböztetve az ÖŐ betűpár jelei. Vér Sándor jelkészletében (font) ugyan ott van a rövid és hosszú öő-re a betűjavaslat, de ehelyett egy betűt használnak a betűpárra. Az ez által okozott gond rögtön megfigyelhető a két “osztályfönök” – Simkó Melinda és Várkonyi Csaba fényképeinek feliratánál, akik bizonyára nem örülnének annak, ha diákjaik fejében ez a “helytelenírás” rögzülne.
Várkonyi Csaba osztályfőnököt természetesen megkérdeztük erről: “Az ő azért maradt ki, mert ebben a betűkészletben egy rossz jel volt megadva, viszont a stílusa miatt ennél maradtunk.” Ez a rovásjel maradt ki: 
. Így született meg tehát 2014-ben a Weiss Manfréd iskolai rovás ábécé változat…
A Weiss Manfréd iskolai tablón bemutatott abc (2014)
A Weiss Manfréd szakközépiskola diákjai megérdemlik, hogy a rovásműveltségben járatosak legyenek, s több forrásból tájékozódjanak. Reméljük követőik már magasabbra teszik a mércét a rovásos tabló készítésénél, s nemcsak a szép írást gyakorolják, de a helyes írást is – legyen az latin betűs vagy rovás betűs.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
