Szondi esete a kazárokkal

Az egykori MSzMP-s börtönőr, Szondi Miklós újabb gyöngyszemet küldött levelezőpajtásainak. A büntetésvégrehajtás szolgálati nyugdíjasai nagyon ráérnek…

Kazár kérdés újratöltve

Arról, hogy kik voltak a kazárok, arról akár a Magyarok Világszövetsége által kiadott pamfletekben is lehetne tájékozódni, de Patrubány Miklós pártfogoltjai erre sem veszik a fáradságot. Más cél vezérli őket…

Aki viszont a rovásműveltséget egy kicsit is ismeri, az tudja, hogy a rovás íráscsalád története és területi kiterjedése nemcsak Kárpát-medencére korlátozódik, hanem egykor Közép-Ázsián át egészen Mongóliáig tartott. A rovás íráscsalád egyik tagját Vékony Gábor kazár, illetve kazáriai rovásnak nevezte el arról a területről, ahol az íráshoz köthető első jelentős leleteket találták. A “kazáriai” elnevezés az újabb kutatási eredmények alapján már egy tágabb területre vonatkozó “steppei rovás”-sal is helyettesíthető, de ettől még nem változik az írástípusnak a rovásírás fejlődésében betöltött szerepe. A kutatásoknak köszönhetően folyamatosan fejlődő rovástörténeti ismeretek szerint a feltételezhető kapcsolódási háló ma így néz ki a rovás íráscsaládon belül:

hg rasrendszerek

“A rovás és a vele rokon írások egymásra hatásának feltételezett idődiagramja. A *-gal jelölt írásbeliségek közvetlenül nem igazoltak megfejtett emlékekkel” (dr. Hosszú Gábor: Rovásatlasz)

A fenti diagramhoz tartozó részletes tudományos magyarázat megtalálható a 2013-ban kiadott Rovásatlaszban. A 2008/2009-ben szerkesztett Rovás Alapismeretekben pedig egy korábbi, egyszerűsített ábra erejéig került bemutatásra az összefüggésrendszernek az akkori kutatási eredményeket tükröző állapota. A Szondi Miklós által megtévesztett rovókat továbbra is megnyugtathatjuk: írásunkat az őseinktől kaptuk.

A smasszer levelét megírta

A Kádár-diktatúra támaszát adó MSzMP-ben szocializálódott Szondi a rendszer jó tanítványányának bizonyul. Az egykori káderek ugyanis egy életre kitanulták a suttogó propaganda és a viszályszítás fortélyát, s még máig nem felejtették el azt. Ennek is köszönhető, hogy hungarofób külföldi szabványaktivisták – megtévesztett magyarok felhasználásával – erőszakolják be az élő székely-magyar rovás lebutított változatát a nemzetközi technikai szabványba, “holt magyar rúna” néven. Azonban egyre többen veszik észre a tarsolylemez és pitykés mellény mögött megbújó pufajkát, pl. a “rúna-kolhoz” lánclevelekben terjesztett csúsztatásait. Szondi elvtárs legújabb körlevele sem maradt titok:

“Még jó, hogy a rovás alapismereteit nem a mellékelt könyvből tanultam meg, mert akkor nekem is tévképzeteim lehetnének. Pl. már 2010-től én is azt hihetném, hogy ősi írásunkat nem a saját őseinktől kaptuk örökül.

A két szerző, egy harmadikra hivatkozva tette bele a mellékelt könyvbe a származtatási táblázatot, amiről ők maguk is azt írták, hogy: “A székely-magyar rovás feltételezett kapcsolatai”. Érdekes, hogy amikor erre hivatkozással állítják az idegen származást, már nem hangoztatják, hogy ez csak feltételezett kapcsolat. Az idegenségből nem engednek, helyette mostanában egyszerűen csak átnevezték a kazárt steppeire.”

(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:

Share