Az ELTE rovás előadássorozat mai előadása az erdélyi rovásemlékekről szól.
A székely írás emlékei Erdélyben
A tavaszi félévben “Rovásírásos emlékeink mint nyelvemlékek” címmel tudományos előadássorozatot szervez az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákműhelye. Az előadások szerdán délutánonként vannak a bölcsészkaron, minden érdeklődőt várnak.
A magyar nyelv története során többször feledésbe merült, majd újjáéledt rovásírás, illetőleg az ezzel az írástípussal lejegyzett (különösen korai) nyelvemlékeink diszciplináris tekintetben a magyar nyelvtörténet, általánosságban véve pedig a magyar örökség részét képezik. Az előadássorozat a hazai kutatók eredményeit, véleményét, megfontolásait kívánja az egyetemi hallgatóság, illetve a téma iránt érdeklő szélesebb közönség elé tárni. A 13 előadásból álló sorozat előadói olyan szakemberek, akik tudományos módszertannal közelítve érdemben foglalkoztak a rovásírásos emlékek nyelvi, néprajzi, régészeti és történelmi összefüggéseivel.
A sorozat nyolcadik előadását 2014. április 23-án Benkő Elek, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója, az MTA doktora tartja “A székely írás középkori és kora újkori emlékei Erdélyben – Régészeti és történeti kérdések” címmel. Az előadás címében szereplő “székely írás” terminus arra utal, hogy ez a fajta (rovás)írás a középkorban és a kora újkorban alapvetően a székelyek írása volt, szoros összefüggésben a székelyeknek a magyarság többi részétől némiképp eltérő korai történetével. A ma ismert középkori Kárpát-medencei rovásemlékek döntő többsége a Székelyföldön került elő, vagy a történeti Magyarország olyan területein, ahol a történeti és nyelvi adatok székelyek hajdani ott-tartózkodását sejtetik. Az elmúlt évtizedek során több új (13-15. századi) emlék vált ismertté (Dálnok, Gelence, Székelydálya, Vargyas stb.), amelyek végleg megdöntötték azt a felfogást, hogy ez az írásfajta csak a humanizmus korának terméke lenne; több felirat még a 13-14. század folyamán keletkezett. A középkori feliratok nem egyenletes eloszlásban kerülnek elő a Székelyföldön, ami esetleg arra utal, hogy az Árpád-kori ország különböző peremterületein megszállva az egyes székely csoportok előtörténete is bizonyos mértékig eltérő lehetett.
- Időpont: 2014. április 23. 16:00-17:30
- Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A 336.)
(elte.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
