Rovás papírpénz

Miért ne lehetne rovásszámokat tenni a magyar fizetőeszközre (amíg még van…)? Biztonsági elemként is alkalmazható a rovás. Bemutatjuk a Rovásdesign sorozatát.

Rovás bankjegyek – teljes széria

Eljött a nagy pillanat, kész a bankjegy-sorozat utolsó darabja is. Ez alkalomból pár gondolatot is szerenék megosztani. Először is a személyes fontosságát ennek a sorozatnak. Ugyan nem látszódott, hisz több, mint egy évig készült, mint egy mostoha projekt, de mégis fontos volt ez, egyben ez volt az első. És rengeteg dolgot tanultam ebből.

Ugyanis a pénzek alkalmasak arra, hogy a rovás legtöbb nyűgét és problémáját felszínre hozzák:

Kezdjük rögtön a számokkal: az egész ötlet alapvető mozgatója az volt, hogy a rovás számok a római számokhoz hasonlítanak sokkal inkább, mint az arab számokra, mint a tízes számrendszerre. Ez azonban inkább technikai jellegű gond volt, hiszen a négy karakteres 1000 helyére egy karakteres rovásjelet kellett betenni. A sokkal izgalmasabb problémát az okozta, hogy a rovásban nem létezik olyan, hogy 5000, 10000 vagy 20000 (ahogy római szám sincs ezekre).

A rovás 1-től 100-ig sima összeadó módon működik, a 67 az 50+10+5+1+1 jelekből áll. A probléma 100 felett kezdődik: a 200 ugyanis 100+100 és 2×100 is (ugye szóban is kettőszáznak vagy kétszáznak mondjuk, amúgy érdekességképp megemlítendő, hogy a pénzeken helyesen kettőszáznak és kettőezernek kellene szerepelnie), ennek megfelelően ЖЖ és ЖII formában is értelmezhető lenne (Ж helyére a százas képzelendő, és jobbról balra olvasandó). Így a 786 lehetne (5+7)×100+50+10+10+10+5+1 is, és lehetne 500+100+100+50+10+10+10+5+1 is. Ez konvencionális kérdés, így is használják, úgy is.

Látni kell, hogy amíg a 20000 mindenképpen 20×1000 és a 60 az 50+10, addig szükségképpen meg kell húzni a határvonalat, hogy hol van az összeadó és a szorzó módszer határa. Ezt a határt van, aki 100-nál húzza meg (ez esetben az önálló, modern időkben kitalált 500-as rovásjel sem szükséges), én magam először 2000-nél húztam meg a határt (ahogy a magyar nyelv is 2000-ig egybe, utána kötőjellel írja a számokat). Így az első szériában 2013 volt a 2013, a 2000-es pedig mindkét változatban elkészült). Jelenleg azonban arra az álláspontra helyezkedtem, hogy ameddig csak lehet, menjen az összeadás, ez pedig a 4999, ami az utolsó olyan szám, ahol nem kell 4 ugyanolyan karaktert egymás után róni. Ez a pénzek esetén annyit jelentett, hogy a kétezres ЖЖ, az évszám pedig IIIIX ЖЖ lett.

A számok egy másik problémája a szériaszám volt: ez ugye két betűből és 7 számjegyből áll. Nomármos, a hétjegyű számot ha mint milliós számot tekintjük, akkor is problémás átírni, ha egyesével írnánk át, akkor is a hétből 10-20 karakter keletkezne. Azt gondolom, a problémát sikerült nagyon elegánsan megoldani.

Ami szintén hamar felugrott problémaként, az a kétféle K kezelése. Egész végig a hagyományos módszer mellett kitartottam, de őszintén szólva a logikája sem annyira kifinomult, és leírni is rossz az aK-jelet (tükrözve sokkal jobban kézre állna szerintem, ez az egyik legkevésbé könnyen leírható karakter), úgyhogy kezdek hajlani arra, hogy lemondok erről a plusz karakterről.

A kiejtés szerinti írásmód és a hagyományos magyar nevek baja is kötelező kelléke a pénzeknek, hiszen Vagyóczky Károly neve minden egyes bankón ott szerepel. Emellett Széchenyi, Bethlen, Rákóczi is galibát okozott. Ezekben az esetekben a mainstream és a saját véleményem szerencsére egyező: itt karakterhűen lettek átvezetve a vitatott betűkapcsolatok (ch, e, th, cz). Egyben a latin rövidítések (del. sc. pinx. is karakterhűen lettek áthozva, amin lehet csóválni a fejet jogosan.)

A rovás jobbról balra való írása technikai gondot nem jelentett, azonban azt nem árt megjegyezni, hogy az igazi balról jobbra való gondolkodásmód szerint a háttérnek is tükrözve kellene szerepelnie és a portréknak kellene bal oldalon helyet foglalniuk. Ettől azonban eltekintettem, nem sok értelme lenne.

Komoly technikai gondot jelentett, hogy a széles körben nagy betűkkel szereplő feliratok mellett rengetek biztonsági célból alkalmazott milliméteres latin betűs szöveg is szerepel a pénzeken, vagy nagyobb, de a háttérbe olvadó. Ezek nagy része maradt latin, ahol könnyű volt, ott lett módosítva csak.

A kétezer és a kétszáz ugyan nem lett átírva, a Széchenyi kastély és a Hercules kút azonban szigorúan ki van javítva kötőjeles változatra. Hercules pedig Herkulessé lett konvertálva. mozaik

Végezetül felmerül a kérdés: szeretném-e, ha ilyen pénzzel fizetnénk? A válaszom egyértelmű, még ha esetleg meglepő is: nem. A pénzt ugyanis minden magyarnak és minden hazánkba látogató külföldinek használnia kell tudnia, és ugyan a magyarok színről és képről valószínűleg megismerik akkor is a pénzt, ha nem tudják elolvasni (bár ha megkérdezzük a járókelőket, ki szerepelt a 200-ason, sajnálatosan sokan nem tudnák), de egy külföldinek a 200 és a 2000 teljesen egykutya. Abban látok perspektívát, hogy a pénzre kerüljön a latin mellé rovás felirat, de jelen formájában ezen alkotások mögött gyakorlati tartalom nincs.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

(Rovásdesign – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share