Minden parlamenti párt frakcióvezetője újra megkapja a Rovás Alapítvány összefogásra felhívó levelét, melyet nyílt levél formájában az MTI is közölt.
Nemzeti írásunk nemzeti ügy
Nemzeti íráskultúránk, a rovásműveltség fejlődése az elmúlt néhány évben példa nélküli folyamattá vált, amely eddig önerőből, az egyre bővülő és egyre sokszínűbb rovótársadalom valós igényei alapján jött létre. Sajnos a közélet, a kultúrpolitika és általában véve az állam eddig tisztes távolságot tartott a jelenséggel kapcsolatban, de remélhetőleg eljött a változás ideje.
Ezért a Rovás Alapítvány az alábbi levelet juttatta el a Magyar Országgyűlés parlamenti képviselőcsoportjai (Fidesz Jobbik, KDNP, LMP, MSzP), valamint az magyarországi média, illetve a világ magyar nyelvű sajtótermékei részére: MTI hír: 1. rész, 2. rész, 3. rész
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
A rovótársadalom tagjaként és a Rovás Alapítvány képviseletében fordulok Önhöz, hogy a rovásműveltség érdekében végzett munkában közreműködését és támogatását kérjem, illetve hogy felajánljam szakmai tapasztalatainkat nemzeti írásunk megőrzésének, oltalmának és korszerű használatának elősegítésében. Az egyre bővülő rovótársadalom többsége ugyanis hisz abban, hogy a magyarok és őseik egymásra épülő írásrendszerei, a rovás íráscsalád, valamint a hozzá kapcsolódó rovásműveltség mind az egyetemes emberi, mind pedig a magyar kultúra közös öröksége. Ezért nemzeti írásunk kutatása, népszerűsítése, összmagyar jelképként való védelme és szellemi erőforrásként való korszerű használata is közös ügy.
A székely-magyar rovás korszerű használatának elősegítését célzó széles együttműködésre példa a 3 éve indított Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábla-állítási mozgalom, melyhez immár 4 országhoz tartozó több, mint 250 magyar település csatlakozott. Szintén sikertörténet a korszerű rováshasználat megteremtése a tartalomfejlesztésben (pl. könyvek, digitális tartalmak), melynek következtében a rovás mindennapi használata nagyságrendileg bővült. A valódi áttörést azonban a nemzetközi technikai szabványosítás hozhatja el, abban az esetben, ha a magyar közélet és kulturális kormányzat eléri, hogy a hazai tudományos élet és műszaki szakma által felügyelt konszenzus jusson érvényre marginális ideológiai csoportok dilettantizmusa helyett.
A szabványosítás kérdésén túl, alapítványunk örömmel működik közre és osztja meg tudását, tapasztalatait a közéleti szereplőkkel minden olyan területen, ahol nemzeti írásunk felhasználásra kerülhet, az országimázs fejlesztésétől, az oktatáson és kultúrán át, az idegenforgalomig és gazdaságig. Szintén nyitottak vagyunk további ötletek, igények és kihívások irányában is, melyek erősítik a székely-magyar rovás korszerű használatát, valamint a teljes rovásműveltség terjesztését, illetve hazai és nemzetközi megismertetését.
Bízom abban, hogy e felhívás minden parlamenti párt számára a lehetőséget jelenti, hogy kulturális örökségünk eddig méltatlanul mellőzött részét, a rovásműveltséget közös akarattal sikerüljön a pártpolitika fölé emelve egyetemes magyar értékként, nemzeti szimbólumként megbecsülni és szellemi erőforrásként használni.
Érdeklődéssel és várakozással tekintek a közös munka és sikerek elé.
Sípos László
kuratóriumi elnök, Rovás Alapítvány
Szolnok, 2014. február 10.
Kapcsolódó cikkek:
