1942-ben Mokry Mészáros Dezső megfogalmazta a rovás gyakorlati jelentőségét, helyét. Ma is érvényesek jövőbemutató gondolatai az 1945-ben betiltott könyvben.
A magyar rovásírásról
(…)
A rovást a mai írásmesterségek helyettesítésére alkalmazni nem lehet, de elfeledni nem szabad! Szépségénél fogva a magyar díszítő művészetben helyet követel. Első gyakorlati jelentősége a modern cím, cég, reklám, stb. díszítő művészetben, a ma használt germán, héber jellegű, vagy sokszor ízléstelen torzszülemények helyett, a latin betűk rovásszerű változásait alkalmazhatjuk. A tulajdonképpeni rovás a tervező magyar díszítő művészet számára igen változatos formabeli nyersanyag, alkalmas fafaragás, kerámia, szőttes, szőnyeg, hímzés és épületoromzat, stb. díszítésére, népművészetünkkel egybekapcsolva.
A rovásjegyeket lehet függélyes, mongolos formában is sorakoztatni. A rovás sokféle alkalmazhatósága szinte követeli az idegen áramlatok helyett, hogy tanulása legalább a képzőművészeti és iparművészeti iskolákba bevezettessék. A rovás formai szépségei mellett a színezés számtalan lehetőségeire is nagyon alkalmas. A rovást a keleti szőnyegeken is könnyen alkalmazhatjuk. A keleti, valamint a kelim, torontáli, bolgár szőnyegeken, a merev, mértani díszítő formák gyakran rovásszerűen, vagy felismerhetően rovásjegyek. Ezek szerint a nekünk tetsző formájú rovásjegyeket, olvashatóságuk mellőzésével, csupán díszítő célzattal is alkalmazhatjuk.
Rovás ábécé – verpeléti Kiss Dezső betűivel.
Ugyanez az ábécé kicsinyített formában szerepel az Erdélyi Lövésznaptár 1942-es kiadásában
(…)
A rovás gyakorlati alkalmazásának helyi jelentőségei is vannak. Debrecen, a legmagyarabb nagyvárosaink egyike, idegenforgalma is évről évre jelentősebb. A helyben készült népművészeti alkotások, emléktárgyak értékükben és jelentőségükben a külföld számára is sokat nyernének, ha azokat rovásjegyekkel is díszítenék. Nagy szolgálatot tennének így a külföld előtt ősi műveltségünknek. A magyar ős rovás emlékeit erdélyi református templomaink és az ottani unitárius imaházak őrizték meg az utókornak. Így mai református egyházaink sem zárkózhatnak el ősi rovásunk alkalmazása elől.
Erdélyi Lövésznaptár 1942 – Mokri Mészáros Dezső
(Mokry Mészáros Dezső rovásos tevékenységét Sólyom Ferenc kutatja)
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
