Forrai Sándor több lépcsőben jutott el az utolsó ABC-jéig. Bizonyára tudatában volt a rovás állandó fejlődésének és a korszerű rováshasználat követelményeknek.
Az utolsó ABC – 1995
Forrai Sándor születésének centenáriuma volt a 2013-as év, így a Rovás Infó is több cikksorozatban tekintette át a jelentős kutató munkásságát, ABC-inek fejlődését. A Forrai által összeállatott jelsorok bemutatásával elértünk az utolsóhoz, amelynek kialakulása, valamint előképeinek története sok tanulságot és ma is érvényes üzenetet foglal magába. De mindenek előtt azt, hogy a székely-magyar rovás a kutatások előrehaladtának, valamint a kor igényeinek megfelelően folyamatosan fejlődő, élő írásrendszer.
Forrai Sándor rovás ábécéje (Magyar rovásírás elsajátítása, 50. oldal, 1995)
Összevetés az ősforrással
Bizonyítható, hogy az 1985-ben összeállított rovásábécét Forrai Sándor Györffy Györgytől vette át, amely a cserkészek 1938-as jeltáblázatán alapszik. Érdemes megnézni, hogy a Forrai Sándor tíz évvel későbbi, 1995-ös rovás ábécéjének is szinte mindegyik jele szerepel benne pontosan ugyanazzal a rajzolattal. Csupán két magánhangzóban (É:1986, Ő:1994 – Bél Mátyás Kaposi féle ábécéje nyomán – 1718) láthatunk fejlődést, illetve a TY mássalhangzó jelében van egyéni túlhúzásos megoldása.
Különbségek:
- É – ide nem tehette be H rovásjelét (egyébként a zárt E jelölésére is alkalmazhatjuk)
- Q helyett aK a jelzet
- MB bogárjelet kihagyja
- Hosszú Ő-t a kacskaringós hosszú Ó-ból alkotja meg (1994-ben)
Magyar Cserkész 1938 – a rovásjelek történeti fejlődését mutatja be.
Pirossal aláhúzva azok a jelek, amelyek szerepelnek Forrai 1995-ös rovásábécéjében
Láthatjuk, hogy Forrai 1995-ös ábécéje 95%-os egyezést mutat Szvoboda Béla 1938-as rovásjel-táblázatában szereplő jelvariánsok valamelyikével (37 azonos 39-ből).
Forrai Sándor rovásábécéi
A Forrai Sándor által alkotott rovásábécék változása, fejlődése kétféle hatásra enged következteni az idők folyamán.
- Ezek egyike a különböző rovás-ABC-k folyamatos előbukkanása.
- A másik tényező a hangsúly világosan nyomonkövethető eltolódása a “hagyományőrzésétől” a hétköznapi használat felé, valamint a korszerű, mindennapi használat igényeinek felismerése (1994).
Mindezen túl az is vélhető, hogy egy-egy aktuális rovás-ABC megalkotásakor a példának tekintett korábbi források más és más arányban határozták meg Forrai Sándor döntését a jelkészletet illetően. Ez is jelzi, hogy az idősödő kutató végül felismerte a rovás – mint élő írásrendszer – folyamatos fejlődésének, dinamikus modelljének tényét.
- 1973: Bárczy Zoltán 1971-es rovásábécéjét rajzolta át (japán szótárban)
- 1976: Marsigli jeltáblázata alapján készítette (1986-ban ismét előveszi)
- 1985: Györffy György 1971-es jeltáblázata alapján készült (mert az MB, Ö és Ü is egyezik)
- 1986: A rovásírás története c. vándorkiállítás szórólapjának ábécéje (Sólyom Ferenc tulajdona)
- 1990: Bárczy Zoltán 1971-es rovásábécéje alapján készült cserkészeknek (faragásra) – Somogyi D. András
- 1991: Bárczy Zoltán 1971-es rovásábécéje alapján készült (kézírásra)
- 1994: Libisch Győzővel egyeztetve, hosszú magánhangzókkal kiegészített
- 1995: Szvoboda Béla 1938-as jeltáblázata alapján készült
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek: