Rovás a CNN Travel-en - Rovás Infó

A CNN Travel csatornáján a Magyarországról szóló összefoglalóban szerepel a rovástábla. Mégpedig különleges kulturális érdekességként.

Országimázs – kulturális szimbólumok

A CNN Travel számolt be a magyar nyelvről és annak nehézségeiről a külföldiek számára. A cikkben képpel illusztrálva megjelenik a Miskolc rovás helységnévtábla is.

CNN: Európa legfurcsább nyelve a magyar

James Thompson, amerikai újságíró Magyarországon járva a magyar nyelv különös hangzásával és nehézségeivel küzdött, és azt próbálta körbejárni, hogy vajon milyen akadályokba ütközik egy külföld turista, amikor beleütközik a nehezen kiejthető magyar szavakba, és meg akarja értetni magát velünk.

“Pár évvel ezelőtt egy nyirkos húsvét vasárnap megérkeztem Magyarországra, és a vasútállomáson a következő felirat fogadott: >Üdvözöljük Miskolcon!Welcome to Miskolc!<

Ez volt az utolsó három szó, amit a következő 24 órában hallottakból és látottakból megértettem. Hamar rájöttem, hogy a turisták jól bevált technikája a hasonló hangzású szavak felismerésére Magyarországon nem lesz túlságosan hatékony” – írta a CNN Travel internetes oldalon.

“Igaz, hogy a magyar nyelv latin írásjeleket használ, de ennyiben ki is merül a hasonlósága más európai nyelvekkel. Néhány magyar szó, beleértve a helységneveket is, nem ismerhető fel könnyedén a külföldiek számára.

Ez nekem kínai? Az “Ez nekem magyar” sokkal találóbb kifejezés lenne arra, ami igazán érthetetlen” – jelenti ki kicsit kétségbeesetten a cikk írója.

Ahova utazom: ööö?

Utazóként ismeretes lehet az a probléma, hogy még csak ki sem tudod ejteni annak helynek a nevét, ahová menni szeretnél. Budapest? Egyértelműnek tűnik – habár a magyarok az “s” hangot “sh”-nak ejtik, szóval ez igazából “Buda-pesht” (Az angolban az “s” betűt a legtöbb esetben magyar “sz”-nek megfelelően ejtik. A mi “s”-ünket írásban “sh”-val jelölik. Később is az angol helyesírási és kiejtési szabályoknak megfelelő tanácsokat ad a cikk szerzője. – a szerk.)

Rendben, ez nem túl nehéz. De Miskolc? Hm. Alkalmazva az előző és egy másik szabályt (a “c” hangot “ts”-nek ejtik) a végeredmény “Mish-kolts”. Kiváló! Még a végén elérhetsz az úti célig. De mi a helyzet Nyíregyházával? És Székesfehérvárral…

A magyar nem rokonítható egyetlen szomszédos nyelvcsoporttal, mint a germán, szláv vagy román, amelyek egyébként az Európában beszélt nyelvek 95%-át felölelik.

Magyar fordítás – élvezd, amíg lehet

Bizonytalan eredet

Számos elmélet létezik a magyar nyelv eredetéről, de nyelvtana és szókészlete a finnre (és észtre) valamint néhány más kisebb nyelvre hasonlít az Orosz Föderáció területéről – melyeket összefoglaló néven finnugor nyelveknek nevezünk. Magyarország azonban nem Európa szélén helyezkedik el, mint Finnország, hanem pont a közepén. Ennek következtében a magyar nyelv a nagy európai országok nyelveinek is kölcsönzött szavakat.

Az angol nyelvet például olyan figyelemre méltó szavakkal gazdagította, mint a “coach”, a “saber”, a “paprika” és természetesen a “goulash” (fontos kiemelni, hogy ez az étel Magyarországon inkább leves, mint pörkölt). Habár a magyar nyelvben megtalálhatóak angol és más idegen nyelvekből kölcsönzött szavak, ezek csak nagyon kis számban vannak jelen és ritkán felismerhetőek.

Szavak tengere

“Magyarországra látogatni olyan, mintha belemerülnénk az ismeretlen és meglehetősen hosszú szavak dallamos tengerébe. Dr. Lanstyák István, a pozsonyi Comenius Egyetem nyelvészprofesszora is egy a sok millió közül, aki a Magyarországot körülvevő országokban él, és magyar anyanyelvű. Véleménye szerint a magyar nyelvben megtalálható hosszú szavak feltehetőleg a német nyelv hatására alakultak ki, hiszen a németben sokszor több rövidebb szóból egy rendkívül hosszút képeznek. A német “lebensabschnittpartner” például “szerető”-t jelent. Romantikus, igaz?” – kérdezi Thompson.

Nyelvtörő

“A magyar nyelvben számos tárgyra, birtokra és számra vonatkozó szóvégződés, rag követi egymást egy szóban szorosan összetapadva, ami remek nyelvtörőket eredményez.

Még ha nem is érthető a végeredmény, a hangzása akkor is kifejezetten kellemes – egy magyar lány, akivel beszéltem, említette, hogy a magyarul nem beszélő párja úgy jellemezte a lány és az édesanyja közti beszélgetést, mintha énekeltek volna” – mondja James, aki egy kicsit azért téved néha, de mentségére szolgáljon: nem nyelvész.

“A nyelv dallamossága arra vezethető vissza, hogy a hangrendi illeszkedés fenntartása érdekében különböző szóvégeket illesztenek a szavakhoz, attól függően, hogy milyen hosszúak az azt megelőző szótagok. Ez olyasmi, mintha angolul rímpárokban kellene beszélni” – írja. Hát, nem egészen…

Magyar kisbolt – bármit megvehetsz, ha ki tudod mondani

“Young speak english”

“Dr. Lanstyák szerint a magyar fiatalok tudnak valamennyire angolul, de a középkorú emberek nagy része csak a saját anyanyelvét beszéli – feltehetőleg nem akartak megtanulni oroszul a kommunizmus idején, vagy elfelejtették az akkor megszerzett nyelvtudást.

Szerencsére a közösségi közlekedésben, a postákon és a turizmusban dolgozók valahol a két csoport között helyezkednek el a nyelvtudást illetően. Kétségbeesésre semmi ok: az általános tapasztalatok szerint, legalábbis Budapesten, annak ellenére, hogy a külföldi nem érti a helyi lakosok beszédét, ők azért elég nagy számban megértik, amit a külföldi mond” – mondja Thompson, aki talán túl optimista ez ügyben.

A térkép és a mutogatás hatalma

Néhány Budapesten tanult egyetemistával folytatott beszélgetésem során kiderült, hogy ők anélkül is sikeresen túlélték az itt tartózkodást, hogy ismerték volna a nyelvet – egyikük bevallotta, hogy körülbelül öt szót ismer. És a tanácsuk? Legyen nálad térkép – a furfangos kiejtésű magyar nevek miatt nehéz útbaigazítást kérni.

Dr. Lanstyák mást javasol. “A magyar nyelv több nemzetközi szót használ, még ha először nem is úgy tűnik” – mondja. Az éttermeknek például olyan kitalálhatatlan becenevet adnak, mint “vendéglő”, de a magyarok használják hasonló esetben a “resti” szót is. Tehát próbáljunk kreatívan kiejteni néhány angol, német vagy francia szót. Vagy utánozzunk.

“Miskolcon például szenvedélyes kézmozdulatokkal értettem meg magam a villamoson, szobafoglalásnál vagy ételrendelésnél. De talán szerencsém is volt” – fejezi be az amerikai, aki elég furcsán nézhetett, amikor a következőt látta:

“A városba látogatókat manapság már egy ilyen tábla fogadja – helységnév rovásírással.”