Libisch Győző figyelmeztetése az önjelölt rovásmegfejtőknek, milyen csapdát rejtenek a naiv rovás-magyarázatok. A dálnoki olvasat módszertani cáfolata – még a kilencvenes évekből.
Schindler úr olvasata
Egy baráti beszélgetés során nyomta kezembe dr. Schindler Ervin a dálnoki rovásfeliratra készített megfejtési kísérletét. Maga a felirat is megmentendő emlékeinkhez tartozik, nemrég (1977) a templom súlyos földrengés során megrongálódott, de még nem tudjuk, a rovásfelirat hogyan vészelte át a megrázkódtatást. Fényképet, fényképeket kérünk róla, amíg (ha még lehet!). A róla készített kétféle rajz ugyanis egymásnak ellentmond. Schindler úr megfejtését nem azért közlöm, mert egyetértek vele, hanem mert a valamikori – végleges – megfejtéshez némi tanulságokat nyújthat.
Mi az, amit nem fogadhatok el a megfejtési kísérletből?
- Semmiképp nem fogadható el, hogy a feliratot az alsó sorban kell kezdeni olvasni; ilyenre a rovásírás története nem ismer példát;
- Nem fogadhatom el, hogy a felirat tiszta mássalhangzókból és ligaturákból áll. A székely rovásírás legalább a szóvégi magánhangzókat jelöli, de ezenkivül a hangrendváltozást is,– igy az óRáJa iS, KeGeMe(be), DeiST(en) olvasatok tévesek.
- Az I. sor jobb szélső jelének feloldási kísérlete kétségtelenül leleményes, összeolvasni azonban vele a szóköz utáni N jelet (iSTeN) nem lehet. itt nem tévesztésről lehet szó, hanem valóban külön szóról. Az iST ligatura olvasata helyesen eST lenne. A II. sor jobb szélső jelével hasonló a helyzet (lásd még 2), a lemaradt eN feltételezése indokolatlan, mert a sorban van még szabad hely, ahova kifért volna.
- Általaban nem lehet egyetérteni olyan felfogással, hogy ha egy rovásfeliratból nem lehet könnyen kiolvasni az értelmet, akkor feltétlenül a rovó tévesztett. Azt hiszem, a helyzet általában fordított!
- Nem fogadható el az óRáJa olvasat már csak azért sem, ha egy szóban nem jelölik a magánhangzót, az általában magas hangrendű (=eReJ)
- Az olvasat egyetlen szilárd pontja a PeReG szó.
- A rovásemlék semmiféle órakeret jelképet nem tartalmaz, a töredékes jelkép gyakori díszítése a magyar fejfáknak és az erdélyi faragott sírköveknek. Ha mégis órakeret lenne, -ami szokatlan-, akkor a homokórára utaló ?pereg? olvasat fogalomzavar!
A dálnoki felirat – nézetem szerint – eredetileg sírkő-felirat lehetett nem pl. építési vagy más rendeltetésű felirat, mint azt eddig többen vélték. Megfejtése még várat magára. Felmerülhet azonban a gyanú, hogy hasonlóan az Árpád kori kultikus gyűrűkhöz, ez igy egy, az ártó szellemet megtévesztő, valójában elolvashatatlan, vagy rejtjelezett szöveg. Ez természetesen nem ment fel minket a kötelesség alól, hogy a felirat megfejtésével tovább próbálkozzunk.
Dr. Schindler Ervin egyéni olvasata (1990-es évek végéről)
(Rovás Infó – Libisch Győző)
Kapcsolódó cikkek:
