Előbb lesz tantervben a rovás Délvidéken mint Magyarországon? Figyelemre méltó kezdeményezésre bukkantunk az MNT ülésén.
Rácz Szabó László a rovásírás oktatását szorgalmazza a magyar osztályokban
A Magyar Nemzeti Tanács csütörtökön megtartott harminchetedik ülése az MNT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága szeptember 26-án megtartott első közös díszülése jegyzőkönyvének az elfogadásával kezdődött. Emlékeztetésképpen, a szóban forgó díszülésen két téma került napirendre: Korsós Tamás, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa főkonzuljának beszámolója a főkonzulátus munkájáról és ezen belül a könnyített honosítási eljáráshoz, valamint a magyarországi választási névjegyzékbe való feliratkozáshoz kapcsolódó tevékenységéről, valamint dr. Korhecz Tamás, az MNT elnökének beszámolója az MNT idei évi nemzetpolitikához kapcsolódó tevékenységéről.
Az ülés folytatásában az MNT a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskolát a szerbiai magyar közösség részére kiemelt jelentőségű oktatási intézmények közé emelte. Ezek az iskolák a magyar nemzeti közösség oktatása, nemzeti identitása megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének szempontjából bírnak kiemelt jelentőséggel, hiszen az adott intézményekben magyarul is folyik oktatás és nevelés. A Fejős Klára Általános Iskola 18 tagozatából 8-ban 62 diák részesül magyar oktatásban. Mint azt Joó Horti Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke kiemelte, egy ehhez hasonló szórványiskolában a kiemelt jelentőségűvé való nyilvánítás védernyőt is jelenthet és hozzájárulhat a magyar oktatás megőrzéséhez.
A Tankönyvkiadó Intézet 5. osztályos történelem tankönyv, olvasókönyv és munkafüzet című kiadványát, valamint a belgrádi M&G Dakta Kft. 8. osztályos műszaki és informatikai oktatás című munkafüzetét a tanács teljesen elfogadhatónak minősítette és javasolta az oktatási-nevelési folyamatban történő alkalmazásukat. A magyar nyelvű tankönyvek témájához kapcsolódóan Joó Horti beszámolójából kiderült, hogy Szerbiában hat tankönyvkiadó intézet foglalkozik magyar tankönyvek kiadásával. A legtöbb kiadóház elsősorban a természettudományok terén kínál kiadványokat. Ami a hiányt illeti, magyar nyelven a 8. osztályos zeneművészet tankönyv, valamint két kiegészítő tankönyv, a hetedik osztályos képzőművészet és a nyolcadik osztályos történelem hiányzik. A magyar nyelvű gimnáziumi tankönyvek terén szintén nem rossz a helyzet. A többi középiskola tekintetében valamelyest kedvezőtlenebb a helyzet, ám nem igaz az állítás, hogy nincsenek magyar nyelvű középiskolai tankönyvek, jegyezte meg Joó Horti.
A folytatásban a Szabadka város iskoláskor előtti intézményei hálózatának a véleményezéséről szóló záradékot fogadta el a tanács. A tavalyi tanévhez képest kedvező irányú változás történt, hiszen Kelebián több évtized után a fél napos óvodai ellátás mellett napközi is nyílt, Dušanovóban pedig egy szerb és magyar nyelvű csoport nyílt meg.
Utolsó napirendi pontként megszavazták a Forum Könyvkiadó Intézet 2013. évi pénzügyi, valamint kiadói és munkaterveinek módosítását, amely az intézet 866 ezer dináros többletbevétele miatt vált szükségessé.
(…)
Ezt követően Rácz Szabó javasolta, hogy az MNT a rovásírás oktatásának bevezetését kezdeményezze a köztársasági oktatási minisztériumnál a magyar diákok számára a 2014/15-ös tanévtől kezdve. A rovásírást már az óvodás korban el lehetne kezdeni oktatni, tette hozzá Rácz Szabó, aki úgy véli, hogy azokban az önkormányzatokban, ahol hivatalos használatban van a magyar nyelv, ott a rovásírást is alkalmazni kellene, mondjuk ezzel az írásmóddal is fel lehetne tüntetni a települések nevét a helységnévtáblákon. A képviselői kérdés lehetőségével élve Rácz Szabó László afelől érdeklődött, hogy miért nem végzi már hosszabb ideje munkáját a Tájékoztatási Bizottság, valamint azt is megkérdezte, hogy dr. Korhecz Tamás milyen megbízatás alapján vesz részt a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításával megbízott munkacsoport munkájában, a folytatásban pedig abbéli véleményének adott hangot, hogy több mint három év után értékelni kellene az MNT tagjainak a munkáját.
Az ülésen vendégként részt vett Kormos László, a néhány hónapja megalapított felvidéki Magyar Tanács polgári társulás elnöke, valamint dr. Horváth Róbert, a tanács ellenőrző bizottságának tagja.
Az egyesület legfontosabb célkitűzése a felvidéki magyarság önrendelkezésének kiharcolása. Mint azt Horváth Róbert elmondta lapunknak, elsősorban a magyar közösség gazdasági távlatainak és lehetőségeinek a témájában tart előadásokat.
Pesevszki Evelyn
(Magyar Nemzeti Tanács – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
