Maghy Zoltán festőművész rovással szignálta saját festményeit. Mivel Y-ra végződik a neve, ő is alkalmazta a rovás Y jelét – 1965-ben! Frissítve.
Maghy Zoltán (1903-1999)
Festő. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1921-1926 között. Mesterei: Glatz Oszkár, Vaszary János. Bécsben és Münchenben járt tanulmányúton. A Hortobágyi Kolónia megalapítója 1928-1929-ben – Boromissza Tiborral és Káplár Vilmossal együtt. A Hortobágyon dolgozott az 1930-as években. 1929-től a Nemzeti Szalon, 1930-tól a debreceni Műpártoló Egyesület tagja. A Hajdúsági Művésztelep alapító tagja 1964-ben. Számos hazai tárlaton mutatta be munkáit. 1928-tól rendszeresen részt vett a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum és a Műcsarnok kiállításain. 1931-ben Japánban állított ki. Csoportos tárlaton vett részt 1972-ben a Nemzeti Galériában, 1989-ben az Ernst Múzeumban. Díjak: Debrecen és Hajdú-Bihar megye művészeti díja (1973), Medgyessy-díj (1978), a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje (1993). Hazai közgyűjteményben a debreceni Déri Múzeumban találhatók meg munkái. (Forrás: Kieselbach)
Rovás szignó
Az aukción felbukkant képén rovásos szignó látható. A rovásos szignónak két különlegessége van: 1965-ből nincs ismert rovásemlékünk, másrészt a nevében lévő Y-ra egyedi rovásjelet használt. Az első rovás y 1629-ből ismert. Azonban ez a fajta variáns a mai rovás Y előképe, mert az I és J rovásjel együttes alkalmazásával írta át a latin Y jelet. A nevet kettőspont zárja, mondatvégi jelként.
További helyesrovási érdekesség, hogy a középkori helyesírást őrző családnév átrovásánál a szerző megőrzi az eredeti betűsort, s a “GI” hangokat “GHY”-ként tartja meg a rovásban is. A rovás H jele egyébként Tar-hatást mutat, annak X formája miatt. Biztosra vehető, hogy ismerte kortársa Boromisza Tibor Tar-féle rovásbetűs képeit.
Hortobágy festő és rovóiskola
A hortobágyi “festőiskola” ötletgazdája, szervezője BOROMISZA TIBOR ELŐD festőművész volt, aki 1924-től következetesen rovással szignálta, feliratozta festményeit. A Hortobágyra költözés ötletét az adta, hogy megismerkedett KÁPLÁR MIKLÓS festővel a turáni festők közösségében, aki csikós volt a hortobágyon, mielőtt el kezdett festeni. Hozzájuk csatlakozott Debrecenből az akkor még igen fiatal MAGHY ZOLTÁN is! Hárman voltak a festőiskola, 1929-től 1932-ig. Boromiszától vették át a rovásírás alkalmazását a festményeiken, és az ő továbbfejlesztett Tar-féle ábécéjét. (Köszönet Miskóci Rárónak a kiegészítésért)
Maghy Zoltán: folyópart.Szignók: Maghy rovással és Maghy 65 latin írással (kép forrása)
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
