A Fiúk Évkönyvének 1971-es kiadásában részletes történeti összefoglalóval és ábécével mutatták be a rovásműveltséget: az álcázott cserkész rovásábécével.
Fiúk Évkönyve – 1971
Az évkönyvet több mint 40.000 példányban nyomtatták ki, tehát az 1956 után született generáció is könnyen hozzájuthatott a rovás ábécéhez. Méghozzá a cserkészek 1938-as rovásábécéjéhez, akkor, amikor már csak úttörők lehettek a kisfiúk, a cserkészet pedig tiltott fogalommá vált.
Az Erdélyben született Györffy György (1917-2000) 1935-ben érettségizett, utána Pázmány Péter tudományegyetemen Németh Gyula tanítványa volt, akinek munkásságát, rováskutatását is közelről ismerhette.
Györffy György állította össze a hatoldalas tanulmányt, amely a kor tudományos ismereteinek megfelelően leírta a rovás kialakulását, valamint példákat is bemutatott. A Nagyszentmiklósi kincs és a konstatinápolyi rovásfelirat mellett egy rovás ábécét is közreadott:
Rovás abc – 1971 (Györffy György)
Az itt bemutatott rovás ábécé közvetett előzménye tanárától, Németh Gyulától származik (1934). Erre alapozva kiegészítésképpen beletette a konstatinápolyi emlékre jellemző betűalakokat is (ahol két betűalakot láthatunk): CS, D, L, LY, Ö, R, Z valamint az önállóan álló mb bogárjelet. Az 1971-es Fiúk Évkönyvében szerepel ennek az emléknek a képe is, tehát látszólag ez inspirálta az ábécé kialakítását.
Azonban ez a kiegészítés korántsem volt önkényes – hiszen az MB bogárjelet is tartalmazó ábécé közvetlen forrása bizony a cserkészektől származik, méghozzá 1938-ból! Györffy tehát trükkösen megoldotta a forrás kérdést is, hiszen a tanulmányában a Nagyszentmiklósi kincs mellett csak a konstatinápolyi rovásemlék képét közli, így a legkritikusabb szakértő is láthatta, hogy mestere, Németh Gyula rovásábécéje került kiegészítésre egy konkrét emlék betűivel…
Magyar Cserkész 1938 – a rovásjelek történeti fejlődését mutatja be. Az 1971-es Fiúk Évkönyvének előzménye
Németh Gyula rovás ábécéje – 1934
Györffy György, a tudós látszólag pesszimista sorokkal zárta az ismertetőt, de furcsa zárómondatának eredetét szintén megtaláljuk a cserkészek 1938-as újságjában, ahol a fenti minta ábécé szerepelt. Ehhez vegyük hozzá, “soha nem titkolta, hogy a magyar történelem azon korszaka, amellyel tudósként foglalkozik, érzelmileg is közel áll hozzá.” (idézet Zsoldos Attilától)
Fiúk Évkönyve 1971 zárómondata: “A rovásírás történelemmé vált; ugyanolyan hiábavaló dolog volna feltámasztását megkísérelni, mint egy halott nyelvet felújítani. Ma már nem több, mint kutatási stúdium azok számára, akik a magyar régiségek iránt érdeklődnek. de talán maradt egy élő funkciója is: leírni betűivel egy-egy szót – örömet szerző játék.“
Magyar Cserkész 1938 zárómondata: “A nemzeti élet legapróbb kincseit is számontartó és megbecsülő cserkészek kötelessége elsősorban a magyar rovásírás megismerése. Nagyon nemes szórakozás is egyben a vele való foglalkozás. Érdekesebb ez az írás akármelyik kitalált titkos írásnál! És ezzel az írással szent titkot véshetünk lelkünk márványába: hogy őseink már a legrégibb történeti időkben is az emberi műveltség igen magas fokán állottak. Multunk miatt is helyünk van tehát a legműveltebb népek sorában.”
A titkos üzenet eljutott a titkosírás használóihoz. Ez pedig az, hogy a rovás élő, játékként álcázva. Kimondhatjuk, hogy a hetvenes években is élt a rovás hazánkban, a negyvenezres példányban kiadott könyv akkor sem volt kevés. Sőt, a kiadó ugyanezt a rovásábécét jelenítette meg 1977-ben a Ruffy Péter: Bujdosó nyelvemlékeink című könyvben is, amely 36.000 példányban jelent meg. Ezért nem lehetett meglepő, hogy ennek a generációnak a gyermekei a cserkészetben találják ismét magukat az 1990-es évek elejétől, ahol mai napig tanulhatják a rovást.
(Rovás Infó – Rumi Tamás)
Kapcsolódó cikkek:
