Barátosi Lénárth Lajos 1943-ban egy lámakolostorban “megtalálta” az “igazi” székely ősírást. 70 éves már ez a tréfa.
Székely rovásábécé tréfa
Barátosi Lénárth Lajos közölt egy olyan rovás ábécét, amelyet állítólagosan egy lámakolostorban talált – igazi “dzsekil” (székely) ősírásként tálalta itthon. Sőt mi több, azon nyomban össze is vetette a szintén általa “felfedezett” tászok-tetői felirattal – ugyanazzal az ábécével írták. Nem az a kérdés, hogy ez az állítólagos tászok-tetői kő létezett-e egyáltalán, hanem az, hogy mennyien dőltek be neki.
Csupán annyi lett volna a feladat, hogy az állítólagosan lámakolostorban talált ábécét össze kellett volna hasonlítani a Tar Mihály féle rovásábécével, amely közkézen forgott 1902-es megalkotása óta. Sőt, a Tudományos Akadémián is fellelhető volt ez a jelsor… Felismerhetők a Tar ábécé jellegét adó rovásbetűk: B, D, P, O, Ü.
Persze ezen az ábécén túl egyéb jeleket is találunk, Barátosi Lénárth Lajos megalkotta az első 500-as rovásjelet, valamint az X és Y-ra is fabrikált új betűket, s ezzel övé lett az első ismert rovás 500-as jel alkalmazása.
Barátosi Lénárth Lajoshoz még olyan kópéság is fűződik a nevéhez, pl. a Petőfi kutatás: “Barátosi Lénárth Lajos soha nem dolgozott, a családtagok előtt mérnöknek adta ki magát, de ezt nem hitte el neki senki, miként nem adtak hitelt az ázsiai utazás meséjének sem, vagyis a magát Petőfi-kutatónak hirdető férfiút a kortársak, a Petőfi Társaság és a család is szélhámosnak tartotta. (link)“
Barátosi Lénárth Lajos kreált ábécéje (kép: Turáni Vadászok Évkönyve, 1943, 98. oldal)
– Tar Mihály ábécéje nyomán.
Mélynyomásos rovás ábécés levelezőlap, Tar Mihály betűivel
Tar Mihály második ábécéje (MTA állásfoglalás, 1903)
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
