Kárpátalja – újabb rovástáblákat avattak. Borzsova a 13. település, ahol egységes tábla köszönti a vendégeket.
Kétféle ember van
Az egyik épít, a másik rombol – minden egyéb csak a bizonyítvány magyarázata. A rovásműveltség jelenkori felkvirágzásában sincs ez másképp, miként azt az egységes székely-magyar rovásos helynévtáblák állításának missziója is mutatja. Vannak, akik táblát állítanak és vannak, akik arra pazarolják idejüket, hogy listát készítsenek akár száz indokról, hogy miért nem állítanak. A legszomorúbb,hogy olyanok is vannak, akik szóban és tettben az elkészült táblák ellen rontanak.
Azonban a dolgok végén nagyon egyszerű a számvetés: ki épített és ki rombolt?
(Rovás Infó)
Megállíthatatlanul terjed a rovás Kárpátalján (Alfahir)
Borzsova a tizenharmadik kárpátaljai település, amely csatlakozik a rovástábla állítók egyre népesebb családjához. Az avatáson résztvevő Szávay István szerint a magyar kormány a kárpátaljai magyarság mellett sem áll ki kellő határozottsággal. A Fidesszel szövetséges kárpátaljai magyar párt a háttérből próbálja akadályozni a rovás missziót.
Kovács Béla európai parlamenti képviselő beregszászi irodájában kezdte meg kétnapos kárpátaljai útját Szávay István országgyűlési képviselő. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke augusztus 24-én, szombaton fogadóórát tartott, majd részt vett a párt kárpátaljai csoportjának taggyűlésén. Vasárnap Borzsovára látogatott, ahol a református istentisztelet után az 1500 lelkes falu elöljáróival leplezték le a település új, rovásírásos helységnévtábláját. A jobbikos képviselő ezután a mezőgecsei lekvárfőző fesztiválon és a mezővári falunapon találkozott a régió elöljáróival és a Jobbik iránt érdeklődő kárpáltjai magyarokkal.
Életképek a VII. Mezőgecsei Lekvárfőző Fesztiválról
Mi fő ki ebből?
Kihelyezett standdal készültek a jobbikosok
Színpadon a Mezőgecsei Kultúrcsoport
Elfeledett kultúrkincs
?Minden ilyen akcióval a közösség életjelet ad magáról, jelzi, hogy az élő Isten segítségével egy új jövőt választ magának, amely a gyarapodáshoz vezet? – jelentette ki a borzsovai rovástábla ünnepi felavatásán Szanyi György református lelkipásztor. A falu összesereglett érdeklődőit Ferenczi József polgármester köszöntötte, Kovács Dezső beregszászi irodavezető pedig Kovács Béla EP-képviselő gratulációját tolmácsolta.
Leleplezésre várva
Szanyi György a gyarapodásban bízik
Az ünnepi alkalomra a Rovás Alapítvány is megküldte jókívánságait, mint írták, a magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse, melyet honfoglaló őseink bizonyíthatóan használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. ?A rovás íráscsalád az eurázsiai íráskultúra része, mely több ezer éven keresztül szoros kapcsolatban volt az ókori civilizációk írásműveltségével. A rovásműveltség az egyetemes emberi kultúra és a magyar szellemi örökség része? – emlékeztettek.
Ki védi meg a kárpátaljai magyarokat?
? A rovástábla mutatja a lelkében sokáig sebesülten kóválygó, porba sújtott, vezetői által elárultatott és megcsalatott nemzetünk eszmélését, magára találását, a magyarság öngyógyító folyamatának beteljesülését? – jelentette ki köszöntő beszédében Szávay István. A jobbikos országgyűlési képviselő felidézte, amikor 1990-ben Székelyföldön felállították az első rovásírásos helységnévtáblát, még kevesen gondolták, hogy 23 évvel később, szerte a Kárpát-medencében több mint 400 hasonló tábla fog állni a nemzeti összetartozás felemelő jelképeként.
Szávay: Hiányzik a határozott kiállás
Beszédében Szávay a kárpátaljai magyarok aktuális problémáira is kitért. Mint mondta, továbbra is hiába várjuk a budapesti kormány határozott fellépését az ukrán nyelvtörvény betartatása, a magyar emlékművek megvédése, a külön magyar választókerület létrehozása vagy éppen az autonómia kivívása érdekében.
Az OTP-t nem érdeklik a magyar ügyfelek?
A jobbikos képviselő megismételte Erdélyben tett kijelentésest, miszerint a magyar államnak bátorítania kéne magyarországi cégeket, hogy határon túl fektessenek be, teremtsenek munkahelyeket. A már működő vállalatokat pedig ösztönözni kell arra, hogy biztosítsák a kétnyelvűséget, és a munkavállalás feltételéül szabják a magyar nyelv ismeretét – tette hozzá. “Elfogadhatatlannak tartom, hogy az OTP beregszászi fiókjában csak ukrán nyelvű feliratokkal lehet találkozni, és a dolgozók között alig vannak magyarok” – fogalmazott a képviselő.
Látja a magyar feliratot a magyar bankon? Mi sem!
Az anyaországi politikus végül az ősszel sorra kerülő ukrajnai népszámlálás fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy minél többen vállalják nemzeti identitásukat, és vallják meg magyarságukat.
Isten hozta Borzsován!
Nem mindenkinek teszik a rovás
Borzsova a tizenharmadik kárpátaljai település, amely csatlakozik a rovástábla állítók egyre népesebb családjához – tudta meg portálunk Kovács Dezsőtől, az említett beregszászi EP-iroda vezetőjétől. Kovács elmondta, a rovásírás visszaépítése a köztudatba olyan misszió, amelyet pártoktól függetlenül minden hagyományokhoz ragaszkodó magyar embernek támogatnia kell, az iroda bárkinek segítséget nyújt ennek megszervezésében. Az első kárpátaljai rovástáblát 2011 márciusában állították Beregszászban.
Az, hogy a rovásírás terjedését nem nézi mindenki jó szemmel, nem meglepő. Az már annál inkább, hogy az ukrán hatalom helyett az egyik helyi magyar párt, a Fidesszel szövetséges Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) próbál botot dugni a küllők közé. Legalábbis erre utal Szávay István pár nappal ezelőtti Facebook bejegyzése, miszerint Nagydobrony polgármestere a KMKSZ nyomására vetette le falujából a már felállított rovástáblát. A jobbikos képviselő úgy tudja, a Kovács Miklós vezette párt egyértelmű utasítást adott alapszervezeti vezetőinek, hogy lépjenek fel minden ilyen kezdeményezéssel szemben, mivel azok a Jobbik térnyerését erősítik.
A borzsovai ünnepi eseményen – bár meghívást kaptak – egy KMKSZ-es elöljáró sem jelent meg.
(Bencsik János – alfahir.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
