Juszkó Béla (1877-1969) festőművész használta a rovást művein. Attila ravatalát és temetését is rovásfelrattal vitte vászonra.
A XX. század első felének rovásműveltsége
Az elmúlt néhány évben szinte havonta kerül elő egy-egy új rováslelet, amely a rovás használatáról tanúskodik a XX. század első 3-4 évtizedében, kifejezetten a képzőművészet területén. Az ebből a szempontból máig feldolgozatlan korszak gazdag rováshasználatra utal, melyben a cserkészmozgalom és a művészet kölcsönhatása figyelhető meg.
Attila temetése
A Nagyházi galéria és aukciósház árverésén került bemutatásra a “Honfoglalók”-nak elnevezett kép. A képen a jobb felső sarokban egy rovásfelirat olvasható: Attila temetése, amely egyértelműsíti a kép témáját… A kép párja az “Atilla ravatala” c. festmény, amelyet 1935-re datálnak, tehát feltételezhetően ekkor készült az “Attila temetése” rovásfeliratos képe is.
A rovásfelirat alapja cserkész ábécé lehetett, melyre utal az ‘a’ rovásbetű jellegzetes alakja. Szóközként három pontot használt. Másik érdekessége a “TeMeTéSE” szóban az E magánhangzó ugratása, azaz kihagyása, hiszen csak az utolsó E hangot jelöli írásban.
Juszkó Béla (1877-1969): ‘ATTILA TeMeTéSE’ rovásfelirat (1935)
Az Attila ravatalánál c. festménye is rovásfeliratos. A kép a Pintér aukciós háznál fordult meg 2012-ben, kikiáltási ára 2,5 millió forint volt. Az olajfestmény jobb alsó sarkában az “Attila ravatalánál” felirat olvasható rovásírással – az ismertető szerint – azonban a rovásfelirat olvasata pontosan: ATILLA RAVATALA. A két képen a művész tehát másképp írta nevet: Atilla illetve Attila.
Juszkó Béla (1877-1969): ‘Atilla ravatala’ rovásfelirattal (1935)
‘Atilla ravatala’ rovásfelirat (festmény részlete, 1935)
A rovásfelirat fényképéért ezúton mondunk köszönetet a Pintér Aukciósháznak.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek: