A székelyföldi papság körében néhányan titkosírásként használták a rovást – mellyel a halálbüntetést kockáztatták a román kommunista uralom alatt.
Ervin Atya a rovásírásról
Ervin atyát háromszor tartóztatták le a Securitate emberei, kétszer ítélték halálra, majd azt életfogytiglani börtönre változtatták. Összesen 13 évet ült Románia börtöneiben. Hitét, humorát mégis megőrizte. Papi hivatását 16 helyen gyakorolta. Márton Áron püspök szentelte pappá a következő szavakkal: ?Vértanúkká szentellek titeket!? Ha nem is lett vértanú a szárhegyi Ferences Kolostor szerzetese, szenvedéssel teli, bátor élete a nagy tanúságtevők közé emeli őt. (Életéről bővebben itt)
A 93 éves Ferencz Ervin ferences szerzetes szárhegyi kolostorában mesélt a rovásírásról. A kolostort Kájoni János alapította és itt került végső nyughelyre (1687. április 25-én halt meg Kájoni János). Kájoni is ismerte és kutatta a rovást (az ő életéről a Katolikus Lexikonban lehet bővebben olvasni itt).
Ervin Atya elmondta, hogy a polgármesterrel igen jóban van, támogatja, hogy Gyergyószárhegy település neve rovással is ki legyen írva, példaként Ditrót említi. Életútját felidézve ismertette, hogy a második csíksomlyói szolgálatának ideje alatt (1947-48) titokban nézegették a rovásírást és a megfejtéseket, mert ez “nagy titok volt akkor”. Írásos dokumentumot sajnos nem tud felmutatni ebből a korból, mert a papok egymást közt titkosírásként használták a rovást, amelyért halálbüntetés járt, ha kitudódott.
Ervin Atya életének újabb állomásához ér, hiszen augusztus 3-án adja majd át a kolostort, utána lesz “szabad”. Igyekszik megtanulni az internetet, valamint egész irodalma van a rovásírásról, majd ezt is rendszerezi szeretné.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
