Új rovásemlék került napvilágra Bágyon. Ismételten egy felújítandó templom falazata rejtette a feliratot.
Értékes rovásemlék került elő Bágy faluban
Nem rováskutatók, még csak nem is régész-történészek, hanem karbantartási munkálatokat végző kőművesek fedeztek fel pár nappal ezelőtt egy igencsak értékes rovásemléket. A munkások szülőfalujuk, az udvarhelyszéki Bágy falu református templomának felújításán dolgoztak, amikor előkerült a felirat. Az eldugott kisfalu azóta az érdeklődés középpontjába került.
Bágy falu református templomának lábazatán előkerült rovásfelirat (valóságban fejreállítva)
Mozgóképes riport megtekintéséhez kattintson ide.
(Duna Televízió – eredeti cikk)
Nagy fontosságú rováslelet Bágyban
A református templomszentély külső támpilléreiről lehulló vakolat alatt a karbantartáson dolgozó kőművesek 2013. május 25-én rovásírásjeleket ismertek fel.
Pitó Zsolt bágyi lelkipásztorral a legnagyobb körültekintéssel kezelték a kőbe vésett feliratot, mely ezáltal teljes egészében láthatóvá vált. Nagy jelentőségű leletről van szó. Megtalálása nagy öröm a rováskutatóknak, és székely történelmünk újabb egyértelmű, hiteles és kőbe vésett nyoma.
Különösen értékes, hogy másodlagos beépítésben, fejjel lefelé helyezték be a falba a 13. századból származó követ. Ez arra is utal, hogy a ásodlagosan beépítők, bár felismerték felirat jellegét, és igyekeztek látható díszhelyre tenni (akár a bonyhai templomnál), olvasni már nem tudták. A megfejtés arra utal, hogy a felirat egy előző építés-átépítés tényét rögzíti. Végre egy olyan világos és dokumentálható eredetű felirat jött napvilágra, mely a magyar rovásírás kurzív és mindennapi használatát bizonyítja a reformáció kora előtti időkből.
Számos sejtés igazolódik be e lelet által, és sok vita jut nyugvópontra. Az egyes töredékek megfejtései közül, melyek eddig más forrás híján bizonyíthatatlanok voltak, megerősítést nyernek majd általa. Eme lelet által egyre világosabb kép kezd összeállni a rovásírás középkori használatáról Udvarhelyszéken is. A felirat gyönyörűen és könnyen olvasható. Mint jeleztük, valamelyik épület(rész) építőjének, esetleg építtetőjének nevét örökíti meg. A szöveg kezdetét jelző hármaspont után egy nyitójel szerepel, amely ? amennyiben hangértéke van ? akár N-nek is értelmezhető. N(agyságos) vagy (é)N feloldásban is olvasható, majd kurzívan jobbról balra: URBN BNDÓ CSNALTA, azaz (N) Urbán Bandó csinálta.
Az U betűnek ez a formája az eredeti forrásokban csak a Thelegdi Rudimentában fordul elő, ezért eddig sokan azon a helyen elírt formának tartották. A szövegben sima LT összevonás van, mely szintén ismert. A Bandó személynév a középkorban mint önálló név létezett, feltételezik, hogy az András becézéséből függetlenedett. Fennmaradt a 19. századig. A 20. században kiment divatból, eltűnt. Az utóbbi években újra felbukkant.
Szász Tibor András
(Udvarhelyi Híradó – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
