A nemzeti írás ünnepe 2.

alt

Több országban is ünnepnapot tartanak a nemzeti írás tiszteletére. Kivéve persze Magyarországot, ahol székely-magyar rovás helyett a cirillt ünnepli a kulturáért felelős miniszter.

 

A kultúra nemzeti erőforrás

Korábbi cikkeinkben számoltunk be arról, ahogy Lengyelország betűinek védelmére kelt, Horvátország nemzeti írásaként kezeli a glagolitát, illetve, hogy Dél-Koreában nem csak állami ünnep az 566 éves “Hangül” írás, de még azt is kilobbizták, hogy 1997-ben bekerüjön az UNESCO A világ emlékezete programjába.

Nincs ebben semmi meglepetés, hiszen Dél Korea nem véletlenül vált a 80/90-es években, alig másfél évtized alatt egy katonai diktatúrából ázsiai kistigrissé: kiemelt állami stratégia az oktatás és kultúra megerősítése.

altKoreában már rég rájöttek, hogy a mai tudásipari társadalom elsődleges nyersanyaga a műveltség, hazánkat nem is lehet egy lapon említeni velük. A Magyarországnál 4-szer népesebb – húsz éve még megmosolygott – Lengyelország is rég elhagyta országunkat a gazdasági fejlődésben. És a háború dúlta Horvátországnak sem fog kelleni ehhez pár évnél több. Teljesen érthető okonál fogva.

Rájöttünk mi is végre?

Természetesen nem a rovásműveltség a magyar gazdasági, szellemi fellendülés alfája és omegája, de az önálló nemzeti íráshoz való (v)iszony jellegzetes fokmérője a magyarországi szellemi mocsárnak. Viszont most végre azt a hírt olvashatjuk, hogy az emberi erőforrásért – és így a kulturáért is – felelős legfelsőbb magyar politikus személyesen vesz részt egy írásműveltség hazai ünnepén. Végre?

Nos, mielőtt bárki is örömtáncra kezdene, sajnos pontosítani kell a hírt, ugyanis Balog Zoltán nem a székely-magyar rovás állami ünnepén, hanem a szláv írásbeliség megalkotóinak (Cirill és Metód) tiszteletére létrehozott szlovák állami ünnepen vett részt a magyarországi szlovákok között Pálfalván. * Köztudott, hogy a szlovák nyelv a latin-betűket használja…

Mindeközben a magyar Alaptörvény, vagy a Nemzeti Alaptanterv meg sem említi a magyarság rovásműveltségét, a közélet továbbra is tudatlan és ellenséges (lásd stílusosan Kósa Lajos hozzáállását) nemzeti írásunkkal kapcsolatban, a hivatalos tudomány pedig kínosan kerüli a témát nyilvános fórumokon.

… és a világ egyik országában sem hiszik el, hogy mindez megtörténhet. Csak Magyarországon!

Pálházán Cirillt és Metódot ünneplik (Index.hu)

altPálházán rendezték meg az idén a magyarországi szlovákok napját, amit a szláv írásbeliség megteremtőire, Szent Cirillre és Metódra emlékezve, a július 5-i szlovákiai állami ünnephez kötődően minden év július első szombatján tartanak meg.

A magyar-szlovák határ mentén lévő, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település római katolikus templomában megtartott ökumenikus istentiszteletet követő beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a két ország, a két nép közötti barátság és bizalom fontosságát hangsúlyozta. Ennek jele az is, hogy Magyarország és Szlovákia között az elkövetkező hat évben huszonöt határátkelő nyílik, a Duna és az Ipoly fölött pedig új hidak ívelnek majd át.

Balog Zoltán kiemelte az anyanyelvi oktatás fontosságát a határ mindkét oldalán. Megemlítette azt is, hogy 2014-ben már szlovákul is szólhat képviselő a magyar Országgyűlésben, és több évtized után megteremtődött a lehetősége annak, hogy mind a tizenhárom nemzetiségi önkormányzat képviselőt küldhet a parlamentbe. Ezzel kapcsolatban arra kérte a magyarországi szlovákokat, szavazzanak bátran, vállalják szlovákságukat.

Dusan Caplovic, Szlovákia oktatási, tudományos, kutatási és sportminisztere az ünnepségen Szent Cirill és Metód jelentőségét méltatta (Metód testvérével, Szent Cirillel a glagolita ábécé és az ószláv templomi nyelv megalkotója), és beszélt arról is, hogy ma sokan élnek szegénységben, számukra segítőkezet kell nyújtani, hasonlóan, mint annak idején a két nagy szent is tette. A határ mindkét oldalán élő nemzetiségi kisebbségeket Szlovákiában és Magyarországon egyaránt segíteni, támogatni kell, ezen dolgozunk közösen.

A zempléni kisvárosban az ország minden szegletéből érkeztek szlovák néptánc- és énekegyüttesek, a település főterén sztrapacskát főztek és lángost sütöttek.

(Index.hu – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

 

Share