Sárvár kormánypárti polgármestere az íjászokkal együtt avatta a rovástáblákat. Helyi igény, helyi összefogás, helyi siker – követendő országos példa!
Kétféle ember létezik
Az egyik, aki a rovásműveltséget építi, a másik, aki rombolja. De bámilyen meglepő is, ez nem világnézeti beállítottságtól függ! A végletekig megosztott magyar közéletben szinte mindegyik politikai csoportosulásban megtalálhatjuk a rovással kapcsolatban az egészséges építő embereket és a beteglelkű rombolókat.
Míg például Debrecen fideszes polgármestere a rovástáblák egyik legnagyobb ellenzője, polgármester párttársa Sárváron példát mutatott, amikor hagyományőrző civilekkel összefogásban a fürdőváros mind a hét bevezető útján egységes rovástáblát avatott, és beszédében a magyar kulturális örökség védelmére hívott fel.
Sárvár – egységes rovástábla
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a város összes bekötő útján jelképesen felavatásra kerültek Sárvár rovás írásos helynévtáblái.
A hét tábla a Sárvári Hagyományőrző és Íjász Egyesület kezdeményezésére került ki a város határába. Kondora István Sárvár polgármestere rövid avatójában úgy fogalmazott, hogy nemzeti történelmünk öröksége a székely rovás emlékezete, melyről a magyaroknak egyenesen tilos elfeledkezniük.
A táblaavatásra a nemzeti összetartozás napja, a trianoni békediktátum és a Szent Korona sárvári látogatásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség után, melyre a Szent László templom Úrnapi körmenetét követően került sor.
A főtéri megemlékezés alatt csendesen eleredt az eső, ám ez nem zavarta az egybegyűlteket és a hagyományőrzők viseletbe öltözött sorfalát. A megjelenteket dr. Kereszty Gábor az íjász egyesület elnöke köszöntötte azzal, hogy felidézte a Szent Korona sárvári látogatását. Kiemelve, hogy más magyar állampolgárnak és a magyar nemzet tagjának lenni. Utóbbiak nem lehetnek ellenségei saját hazájuknak.
Ezt követően beszédet mondott Kondora István Sárvár polgármestere. Emlékezetett, hogy a Szent Korona alig néhány évtizede érkezett vissza hazánkba és most kell ismét megmutatnia, hogy ő a nemzet összetartozásának jelképe. Az összegyűlteknek azt javasolta, hogy a nemzeti összetartozás ünnepe is legyen része a város ünnepnapjainak, de ne váljon hivatalossá, mert akkkor elveszik annak személyes mivolta.
A világháborús emlékmű talapzatánál koszorút helyezett el a Vitézi Rend, a Nádasdy Bandérium, a Sárvári Hagyományőrző és Íjász Egyesület, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és Sárvár Önkormányzata.
