Mentha Park – rovással

alt

Budapest – a közelkeleti érdekeltségű lakópark nevét sok nyelven és írással jelenítették meg az ajtón. A hibás rovásfelirat a legvégén, latin-betűs magyar pedig nincs! Frissítve további hibákkal.

 

?Park(ok)” – ahol laknak..

?Parkok”, – ahol laknak… áll a címben. Ez az idétlen összetett szó, hogy ?lakópark” korunk egyik torz szüleménye. De most nem mennék bele a grammatikába. Olvasónk figyelmét felkeltette a nem is régen felkerült videó-összeállítás, amely itt látható, és magyarországi lakóparkok izraeli reklámjáról szól. Ő a napokban az Orczy-kert környékén járt, és felkeltette figyelmét egy érdekes épülettömb:

Az impozáns, ultramodern stílusban kiépített épületegyüttes az Orczy-park közvetlen szomszédságában terül el. Régi, patináns elődje hamvaiból újjászületve. Érdekesége természetesen az, hogy úgy tűnik, nem a kétkezi munkások, átlagos magyar polgárok otthona ez a képződmény. Erről árulkodik a bejárati ajtó képe is, amely az első villanásra a bibliai Bábel emlékét is idézi.

alt

(kitartás.hu – eredeti cikk)

 

Mi a magyar?

A képen látható ajtó feliratait érdemes lesz minden nyelven ellenőrizni, hiszen pl. a japán nyelvre átírt (?) szöveg ronda betűtípusáról nem volt nehéz gyanút fogni, hogy teljesen hibás a felirat (? park ??? helyett ???, – menta pedig nem ??? hanem ???). De az igazán felháborító, hogy a budapesti épületen magyarul nem szerepel a felirat, hiszen a szóban forgó gyógynövény neve latin-betűs magyar helyesírásunk szerint: menta (h nélkül).

Természetesen a rovásfelirat helyesírása is hibás. Ha ugyanis lefordították a “menta” növény nevét magyarra – ahogy azt tették kínai, thai, román vagy szlovák nyelven is -, akkor rovással is helytelen a MENTHA betűsor H-val. Ha történetesen egy “nem mai helyesírás” szerinti magyar tulajdonnév lenne a Mentha, ez esetben a betűkövető rovásátírás is szóba jöhetne, de itt láthatólag nem erről van szó.

(Rovás Infó)

 

Olvasói kiegészítések:

A pár napja megjelent “Mentha Park – rovással” cikkükhöz szeretnék néhány további adalékot adni. Több keleti nyelvet tanultam, ezért elsősorban azokat vizsgáltam, melyeket esetleg mások nehezebben tudnak értelmezni:

Hindí felirat (5. sor, bal oldal): Ez még nagyjából jó, a ?????? [pudina] konkrétan egy Indiában honos mentaféleség. De alapvetően jó.

Orosz felirat: Itt két lehetőség áll fent:
1. Ha a “Mentha” tulajdonnév, melyen nem akarnak változtatni, akkor illene nagybetűvel írni, az orosz szokások szerint a nem ragozható kifejezéseket ilyen esetben idézőjelek közé illik tenni. “????” ????. De ez így picit erőltetett. Technikai okokból (a többszörös birtokviszony elkerülése miatt) így írják sokszor a megállóneveket, pl. ????????? “????? ???????”. De ebben az esetben ez nem áll fenn.
2. Általában a közterület és egyéb neveket birtokos esetben szokás írni, pl. ????? ???????, vagy jelen esetben ???? ????.Én így írtam volna, tulajdonnévként nagy kezdőbetűvel, földrajzi névként pedig birtokos szerkezetben.

A komolyabb gondok innen kezdődnek:

“Perzsa” felirat (6. sor, bal oldal): Azért írom idézőjelben, mert csak gondolom, hogy perzsa szeretett volna lenni. Onnan derül ki, hogy perzsát szerettek volna írni, hogy a perzsa “P” betű (sajnos arab-perzsa karaktereket nem tudok bevinni, így kénytelen vagyok körülírni) alatt 3 pötty van, az arabban ilyen nincs, csak az urduban. Urdu viszont nem lehet az “írás”, mert urduul már a szanszkrít eredetű pudinát használják. Szóval az “első” karakter (a Park “P” betűje) nyomán detektálható a kedves író szándéka. Innen már látszik, hogy itt bajok vannak, mert még egy érdeklődőbb kisiskolás is tudja, hogy az arab karakteres írások jobbról balra haladnak, itt pedig a “P” betű bal-oldalon van. Ez a továbbiakban is megmarad: ha kibetűzzük a karaktersort, balról jobbra haladva tényleg kijön egy “Park Menta” – szerű felirat. Sajnos ez is csak “szerű”, mert perzsául a menta, az nána (kiejtésben ugyanaz, mint arabul), viszont az arab “ajn” karaktert már nem kell kiírni (a “feliraton” jobb szélső karakter, ami elvben bal szélen lenne), a perzsában az “Á” betű az utolsó (kis függőleges vonáska). Elnézést, ha nem érthető, sajnos nem tudom bevinni ezeket a karaktereket, érdemes pl. a wikipédia “menta” szócikkét arabul és perzsául megnyitni, és összehasonlítani a szóképet, úgy egyértelmű lesz.

Konklúzió: a “perzsa” felirat:

  • 1. Rossz irányban van felírva.
  • 1.1. Ebből következik – mivel a rováshoz hasonlóan ott is vannak ligatúrák, illetve az egyes betűk alakja is változhat, a szóban elfoglalt helyüktől függően – az egyes betűknek teljesen rossz alakjai vannak megjelenítve, emiatt a “szöveg” nem olvasható, legfeljebb bogarászható.
  • 2. A menta szót arab helyesírással írja le (illetve csak írná, ha jó lenne az írás iránya). Ez picit hasonló a menta – mentha különbséghez.

Arab és perzsa feliratok: Ha a Park nem tulajdonnév, hanem köznév, akkor perzsául “bág”, arabul pedig “hadíqa” a szótári alakja. Itt P+A+R+K betűk vannak egymás mellé helyezve, az arab verzión (alulról 3. sor) kivételesen jó sorrendben, és helyes betűalakokkal. Itt lehet látni, hogy az arabban egy pöttyös “B” betűt használnak a “P” átírására, szemben a perzsával (jobb szélső karakter, mert itt már jó a sorrend). A perzsa felirat helyesen, alakilag ugyanígy nézne ki, annyi, hogy az első (jobb szélső) betű alatt három kis pont van, az utolsó (bal szélső) karakter pedig nincs, hanem az “A” (függőleges vonás) az utolsó betű.

Mindenesetre ennyi hibát ilyen rövid szövegben elég durva felhalmozni…

Az már csak kis botanikai érdekesség, hogy arról sem vagyok meggyőződve, hogy a kép mentát ábrázol. A borsmentának sűrűbb az érhálózata, markánsabban recézettek a levelei, a fodormenta inkább kerekdedebb, fodros levelű. Persze, ettől még lehet ez is valami mentaféle növény (hiszen rengeteg változata ismert), de ahhoz képest, hogy vagy 10 éve foglalkozom gyógynövényekkel (itthon mentából is több fajtát nevelek), a látványtól nem asszociáltam rögtön a mentára. Valami jellegzetesebb képet is berakhattak volna 🙂

(Olvasónktól)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share