Köléseri Sámuel és a rovás

alt

Köléseri Sámuel, a barokk kori erdélyi polihisztor régészet és ókotörténet mellett a rovásírással is foglalkozott.

 

A pestistől Hekatéig

Hogy kicsoda Köleséri Sámuel? Egy jelentős barokk erdélyi orvos, kormányszéki tanácsos, 1700-tól az erdélyi ércbányák főfelügyelője, a pétervári, londoni akadémia egykori tagja. Államismereti, jogi, történelmi és orvosi munkák szerzője, aki mindezek mellett imakönyvet is szerkesztett, illetve közreadta Mátyás király Tibullus-kódexét. A korai német felvilágosodás eszméinek közvetítőjeként is ismert értelmiségi szenvedélyes bibliofil, azaz könyvimádó is volt.

altTudományos, döntő többségében latin nyelvű levelezését egy 2008-ban elhunyt kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond tette közzé. A műből a világot járt tudós képe rajzolódik elénk: a levelezés e szelete kivált a nyugati kollégákkal folytatott eszmecseréket dokumentálja filozófiai vitákról, a föld keletkezésének elméleteiről, a régészet és az őslénytan kérdéseiről. A levelek kéziratait begyűjtő filológus többek közt a hallei, londoni, zürichi archívumokat fürkészte át. Az erdélyi pestissel kapcsolatos megfigyelések döbbenetes erejűek, szinte szépírói vénáról tanúskodnak, s az erdélyi emlékírók legjobb szövegeihez mérhetőek, igaz, latin nyelven fogantak. A járvány mértéke a háborús pusztításokat is meghaladta, az aszály miatti éhínség pedig odáig fajult, hogy az emberek az ennivalóért ölni voltak képesek, és az elhullott állatok tetemeiért is harcok törtek ki.

A ?világhírű? Kölesérihez több tudós is fordul: Johann Jacob Scheuchzer pl. egy többnyelvű ásványlexikonhoz kér erdélyi adatokat, de Köleséri is kikéri jelentékeny tudósok véleményét, pl. egy gyulafehérvári görög és latin nyelvű, Hekaté sötét kultuszára célzó kőlelet megítélésében. Ez a régészti, ókortudósi vonulat kivált gazdag. Köleséri a gyulafehérvári vár építésekor előkerült régészeti leleteket egy tudományos levélben ismerteti, s a római Dáciáról is bőven értekezik. Bél Mátyás a dáciai régiségekről írt munka befejezésére bíztatta Kölesérit, s kérte, hogy amennyiben ez nem sikerülne, engedje át a begyűjtött anyagot a Notitia megfelelő kötetéhez.

A magyar rovásírás történetének kutatásáról is szerepelnek adatok a levelezésben, de az olvasó számos Mihail Sendo-verset is felfedezhet, melyek némelyike magáról Kölesériről szól.

Köleséri levelezése egy pulzáló, lendületes korba viszi vissza az olvasót, olyan időkbe, amikor a tudást, a hittel áthatott megismerést tették meg egy jobb világ reményteli alapjának. A Köleséri-levelezés labirintusában Font Zsuzsa utószava igazítja el az olvasót.

(Jakó Zsigmond, Köleséri Sámuel tudományos levelezése, 1709?1732, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület, 2012.)

(ujszo.com – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share