A Csíkszeredával szomszédos településen, Csíkpálfalván is felállították a Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtáblát.
Csíkpálfalva rovástáblája
Csíkpálfalva lakóival szoros kapcsolatot ápol egy magyarországi baráti közösség. A kis csapat ajándék gyanánt legyártatta a székely település – Magyarországon már szinte megszokott – egységes rovástábláját, amelyet személyesen a polgármesternek adtak át még tavaly. Időközben a táblák felszerelésre kerültek a település két végében, a meglévő helynévtábla alá.
A példaértékű emberi kapcsolaton alapuló táblaállításról külön cikkben számolunk be hamarosan.
Csíkpálfalva egységes Kárpát-medencei rovástáblája
Csíkpálfalva másik egységes Kárpát-medencei rovástáblája
Autonómia küzdelmünkben nekünk társakra van szükségünk (2013. március 15-ei ünnepség)
Az 1848-as szabadság eszme az akkori időben egy testté, egy egységgé forrasztotta össze a nemzetet, kezdte beszédét Ferencz Csaba polgármester, az 1848-as szabadságharc emlékére Csíkpálfalván péntek délelőtt 10 órától megtartott ünnepségen. Delnén 11 órától, Csomortánban pedig déli 12 órától volt az ünnepi megemlékezés. Ez alkalommal ismét ünneplőbe öltözött a község, Pálfalván, Delnén és Csomortánban a házak sokaságára kifüggesztett nemzeti és székely lobogók azt tükrözték, nem közömbösek az emberek az ünnepnap iránt.
Az emlékmű mögötti zászlórúdra egy nagyméretű székely lobogót húztak fel.
?Önrendelkezési küzdelmünkben nekünk társakra van szükségünk? – mondta beszédében az emlékmű előtt megtartott ünnepségen a község polgármestere. A továbbiakban úgy fogalmazott: zászlóinkat, jelképeinket továbbra is használjuk bátran, mert ezek használata alanyi jóga népünknek, a székelységnek, mint a magyar kisebbség részének. ?Nem meghunyászkodó birkák, vagy hangos szájhősök, hanem igaz barátok kellenek az autonómia harcunkban. Mert minden, amit teszünk, cselekszünk, akár gondolatok vagy érzések formájában, abból fakad, amit a szívünkben hordozunk? – mondotta, majd így folytatta:
?Ebben a felforrt hangulatban Petőfi Sándornak az ?Egy gondolat bánt engemet? című verse jut eszembe, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg. Milyen is volna most egy forradalmist játszani? Kinek használna? Pedig nekünk nem annyira vérontás kell, mint inkább bátor kiállás, helytállás a mindennapokban identitásunk, megmaradásunk érdekében.? A zászlóról és a jelképek használatáról kifejtette, hogy az számunkra nemzetpolitikai kérdés és nem válhat, nem süllyedhet pártpolitikai kérdéssé. Hozzátette: ?a legszomorúbb az egészben az, hogy politikai érdekből fel-felhasználják a székely népet, mint már megannyiszor a történelem viharaiban.? Kihangsúlyozta: ?a szabadságharcban Széchenyinek sok híve volt, de nem kevesebb Kossuthnak, mégis megegyeztek a ?szent ügy? érdekében, mert nemzetben gondolkodtak.?
?Azt tartják, a legerősebb jog, a szokásjog! Senki nem veheti el tőlünk azt, ami a miénk, amit használunk: a zászlóink, a rovásos helységnévtábláink, a jelképeink vagy akár a magyar emlékműveink. A Nap és a Hold a székelység szimbóluma, a székely zászló a székely nép önazonosság-jelképe. Azt kérem, továbbra is lengjen a székely és a magyar zászló minden házon, minden nemzeti és egyházi ünnepünk alkalmával, ezzel is mutatva összetartozásunkat?- mondotta a községvezető.
A megemlékezés a helyi iskolások előadásával folytatódott, akik lelkes rövid ünnepi műsorral tisztelegtek a szabadságharc hőseinek emléke előtt. Az ünnepi műsort Balla Andor bácsi a ?Szózat? elszavalásával zárta. Az egyházi áldás előtt Csintalan László plébános az 1848-as szabadságharcosok helytállását, kitartását méltatta, majd közös imával adóztak emlékükre. Csomortánban Kovács Attila plébánossal imádkoztak a hősökért. Az ünnepség további részében a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit. Záró gondolatként az elöljáró az emlékmű mögötti árbocra föltett zászlóról azt mondotta: hadd lengjen azonosságunk jelképeként, örök időkig. Végezetül, Kodály Zoltán örökérvényű szavait idézte:
?Ma a székely a legmagyarabb magyar, és a magyar csak úgy lehet újra magyar, ha mennél székelyebbé tud válni.?
Az ünnepség a Nemzeti Imánk és a Székely Himnusz eléneklésével ért véget.
(Kép: Rovás Infó – Szöveg: Csíkpálfalva hivatalos honlapja – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
