Bíró András – Kazak Time

alt

Riport készült Kazaksztánban a Kurultáj főszervezőjével. A beszélgetésben a közös kulturális gyökerek között a rovásműveltség is szerepel.

 

Hagyományőrzés és tudomáyos őstörténet (részlet)

Az tény, hogy a magyarok rokoni kapcsolatban állnak türk népekkel. Azonban, Ön állította, hogy, a magyarok legközelebbi rokonai a kazah Argün törzs. Mondjon el nekünk többet erről. 

A magyarság eredete távoli ősi időkbe vezet vissza és nagyon összetett probléma. Ma már egyre biztosabbnak látszik a régészeti, antropológiai és genetikai kutatások révén, hogy a magyarság több komponensének eredete is Közép Ázsiába nyúlik vissza. A magyarok ősei azonban már nagyon régi időben elvándoroltak nyugatra, amikor még a korabeli Közép Ázsia embertani képe is jelentősen más volt mint a mai. A magyarok jelentős mértékben megtartották ősi antropológiai karakterüket, Európában egyedülálló keleti nyelvüket, lovasnomád kultúrájukat, ősi legenda és mondaviláguk egy részét.

A mai Kazakisztán hatalmas területén is több nép és törzs élt nagyon bonyolult etnikai és kulturális kölcsönhatásban egymással. A mai hatalmas területen élő és mára már egységes kazak nép etnogenezise is több komponensből tevődik össze. A magyarok ősei a későbbi kazakság több alkotó ősnépével és törzsével is kölcsönhatásban lehettek. Azonban ma úgy tűnik, hogy a mai Argün törzs ősével voltak a legmélyebb genetikai és kulturális kölcsönhatásban, amely kapcsolat igen régi időben talán még a szkíta (szaka) szarmata vagy hun korszakban gyökeredzik. Azonban nem elhanyagolható komponensek kötik a magyarságot a kipcsakok bizonyos elemeihez, valamint a dél kazakisztáni és nyugat kazakisztáni népesség egy részéhez is. A későbbi korokban, különböző besenyő (pecsenyeg) és oguz csoportok, majd a XII- XIII században pedig kipcsak csoportok jutottak el Magyarországra ahol beolvadtak az akkor már szilárd államisággal rendelkező magyar népbe.

altÖn már több mint tíz éve ismeri Kazakisztánt. Ön bevallotta, hogy jól érzi itt magát. Mondja meg, mi a közös a két nép között, és mit lehet szabad szemmel megerősíteni a mi rokonságunkból?

A vidéki magyarság kultúrája és karaktere sokban hasonlít a kazakokéhoz. Először is a legfontosabb a ló kitüntetett szerepe. Európában a magyarság az egyetlen úgynevezett ?lovasnemzet?. Az ősi magyarok egyik alapvető itala volt a kumisz. Ma már ritkább és inkább csak házaknál, családoknál készítik. Az ősi magyarok is jurtában laktak, ezt a történeti források mindenhol leírják. A sátor szavunk a kazak satir-al azonos eredetű. Rengeteg párhuzam van az ősi szokásokban, esküvői leányrablás, stb.

Az ősi magyar szimbolika és díszítő művészet motívumai nagyon gyakran szerepelnek a kazak díszítő művészetben is. A legfontosabb totemállatok (farkas, szarvas, sas-sólyom) és azok tisztelete szinte azonos a magyarok és kazakoknál. Sok szó is ugyanaz a két nyelvben valamint rengeteg szónak a gyökere ugyanaz és a nyelvtani rendszerben is sok hasonlóság van. Az iszlám előtti időben a kazakok ősei a türk rovásírás egyik formáját használták, amelynek jelkészlete nagymértékben azonos az ősi magyar rovásírással.

Minden türk nép Tengri vallású volt, miben hisznek a modern magyarok és mit jelent Tengri hit a magyaroknak?

A mai magyarság többségében keresztény, de több embernél ez csak formalitás. A keletről Európába érkező magyarság sámánisztikus eredetű vallása a több évszázados keresztény térítés és európai hatás ellenére is sokáig megmaradt. A magyarság kultúrájában nagyon sok területen megmaradtak az sámánisztikus ősvallás nyomai. Ezek élnek népszokásokban, legendavilágban, mondókákban, és a mindennapi babonákban is. Az ősi világkép elemei és ornamentikája pedig a népművészet minden területén jelen van.

A magyarok ősi sámánisztikus hite a Táltos hit a kazakok ősi Tengri hitével szinte azonos. Tengri szó a magyar tenger szóban él amely tengert, végtelent jelent. A kök Tengri előszava a kök a magyarban kék és jelentése valamint szimbolikája is ugyanaz. Európában egyedül a magyarságnál maradtak meg jelentősebb mértékben a kereszténység előtti ősvallás nyomai. Amai legnagyobb keresztény ünnep a Karácsony neve is az ősi nomád Téli napforduló, kara csun – a sötétség fordulója – nevéből vezethető le.

(Kazak.time nyomán – teljes cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share