Nemzeti írásunkkal való poénkodás általában – de többnyire tévesen – ideológiai hátterű. A nyelvész portál humorkodása viszont szakmai tévedéseket is tartalmaz. Kár…
Aki nem tud arabusul…
Az legalább az arabus szaklapban ne csináljon magából bolondot. Bár lehet, hogy a Nyest-nél ez része az árilis 1-jének? Mindenesetre a rossz emlékű könyvégetés képével illusztrálni a rovást is cikiző írást kifejezetten sértő a rovótársadalom nagy része számára.
A sajnálatos aktuálpolitikai áthallások mellett tartalmi, szakmai hibákat is találtunk a cikkben. Ez ma már egy közéleti portáltól sem elfogadható, egy nyelvész szaklapnak pedig különösen figyelnie kell a félreértéseknek még az elkerülésére is.
Ugyanis nem csak helyesírási útmutató létezett korszakonként – és létezik mai is – a székely-magyar rovás használatához, hanem már 72 évvel ezelőtt tanterv is készült az oktatására. A hivatkozott szabályzati pontról pedig tisztázni kell, hogy nem használhatatlan a rovásra, hanem ahhoz szükségtelen (óriási különbség) – ugyanis a latin-betűkkel kettős- és hármasbetűkként megjelenített hangokra a rovásnak 1-1 jele van: cs, dz, dzs, gy, ly, ny, sz, ty, zs, így az elválasztásban sem kell másképp írni kettőzött betűket, mint általában.
Visszamenőleges hatályú lesz az új helyesírási szabályzat (Nyest.hu)
Az új helyesírási szabályzat eltörli a kommunista örökséget, de tartózkodik a túl radikális megoldásoktól. Nem lesz rovásírás, de a reform hozzájárul a rezsicsökkentéshez.
Visszamenőleges hatállyal vezetik be az új helyesírási szabályzatot – jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága. Az új szabályzat preambuluma leszögezi, hogy nem ismerik el az 1954-es rákosista, illetve az 1984-es kádárista helyesírást, és az 1922-es helyesírást tekinti kiindulópontnak. Az 1954 és 2013 között megjelent írások ezennel érvényüket vesztik, a könyvtárak anyagait bezúzzák. A magánháztartások a következő fűtési szezon végéig haladékot kapnak, hogy eltüzelhessék az eltörölt helyesírású műveket, ezzel is csökkentve a rezsikiadásokat.
Attól azonban nem kell félni, hogy visszatér a cz: ezt már az 1922-es reform is eltörölte. Természetesen a jövőben is cz-t kell írni az olyan szavakban, mint a tánczene vagy malaczsír.
Felmerült az a lehetőség is, hogy elvessék a Nyugat által ránk erőszakolt latin betűket, és a helyesírást a rovásírásra alapozzák. Ezt az ötletet több nehézség miatt elvetettek. Az egyik legfőbb indok, hogy rovásírásos helyesírási szabályzat nem maradt fenn, így nem lett volna mihez visszatérni. A jelenlegi szabályzatot a rovásírásra alkalmazni nem lehet, mivel nem értelmezhető a 226. f) pont:
Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli, ennek elválasztásakor mind a sor végén, mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi, ösz-sze, pogy-gyász, szity-tya; Boty-tyán, Hosz-szú, Ily-lyés; stb.
? A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal, ész-szerű, galy-lyak, húszszor, köny-nyes, megy-gyel; arany-nyal, Kodály-lyal, Nagy-gyal; stb.
Mint Keszler Borbála, a bizottság elnöke a nyestnek elmondta, bizottság tagjai közül többen azt is kifogásolták, hogy a kettős betűk megszüntetésével mindig azonos módon kapcsolódnának egymáshoz az azonos hangok, függetlenül attól, hogy toldalékolásról vagy szóösszetételről van szó, és ettől sérülne a helyesírás értelemtükröző jellege. A tervezet ellen tiltakozott Hoffmann Rózsa közoktatásért felelő államtitkár is, aki szerint a kisbetűk és nagybetűk használatára vonatkozó tananyag kiesése pótolhatatlan űrt okozna a tantervben. ?A gyerekeknek így rengeteg idejük szabadulna fel, ami óhatatlanul fegyelmezési problémákhoz vezetne? – figyelmeztetett az államtitkár.
Mint szemfüles olvasóink bizonyára már észrevették, cikkünk természetesen csak áprilisi tréfa: valójában Keszler Borbála senkinek sem nyilatkozik a tervezett változásokról.
(Nyest.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek: