Folytatódik a sorozat: Forrai Sándor vélekedése Zajti Ferenc és Németh Gyula szerepéről – beszélgetés Nyíri Máriával.
Zajti Ferenc és Németh Gyula
Erről a török-magyar baráti, kulturális közösségről jut eszembe, hogy Zajti Ferenc, amikor Indiában járt, ott ki tudott alakítani egy olyan nagyszerű baráti kört a felsőbb vezetés körében, hogy létrehoztak egy magyar kulturális központot. Meg is kérték Zajtit indiai barátai, hogy Magyarországról küldjön a kulturális központ vezetésére megfelelő szakembereket – a maharadzsa költségére, aki vállalta volna ennek az intézménynek az összes fenntartási költségét. Mustafa Kemal Atatürk meg arra kérte Zajtit, hogy a Magyar Tudományos Akadémia illetékeseinél járjon el, hogy az akadémia legyen segítségükre a latin betűs írásra való áttéréshez szükséges nyelvészeti tudnivalók tekintetében. A törökök is szakembereket kértek a magyaroktól.
Zajti egyenesen Horthy Miklós kormányzóhoz futott, aki kultuszminiszteréhez irányította, de a sváb történész, Hóman Bálint nem nagyon igyekezett szolgálni a török-magyar ügyet. Azt válaszolta, hogy nincs megfelelő emberünk… Atatürk kérte Zajti segítségét, ám ő elhárította, hogy ő nem nyelvész. Aztán német nyelvészeket hívott Atatürk. Kár.
– Tudomásom szerint a nyelvújítási mozgalom kezdetén dolgoztak a törökökkel együtt magyar nyelvészek is. Németh Gyula, Gombocz Zoltán, Mészáros Gyula.
– Hagyja nekem azt a Németh Gyulát. Nem volt az magyar érzelmű egyén, az is német volt. Ő magyarázta azt is, hogy a magyar rovásírás az ótürk rovásírás átvétele, tagadta a magyar rovásírásnak még a meglétét is, ősrégi eredetét! Megtagadta nagy tudású elődei munkásságát, dehonesztáló megjegyzéseket tett rájuk, ellenük írt, uszított, becsmérelte azokat. Micsoda viselkedés ez? Azóta sem lehet levakarni azt, hogy a magyar rovásírás nem ősi eredetű, hanem türk származék. Még Dr. Vásáry István egyetemi tanár is ezt vallotta, persze, – a tanítványa.
Én a könyvemben – A magyar rovásírás eredete az ókortól napjainkig – azt írtam, amiben én hiszek, és fütyültem arra, hogy tetszik-e vagy sem Vásáry tanár úrnak. A kapcsolatokról írtam, a Kárpát-medence és Közel-Kelet, a Balkán térség, a Kaukázus és vissza a Kárpát-medence – ez volt a körforgás.
Sajnos nem jártam Törökországban igazán, bár voltunk a feleségemmel egy társasutazáson keleti rokonainknál 1973-ban. Egy bolgár hajón. Cipruson és Krétán is kikötöttünk, és persze Isztambulban is. Amikor a törökök megtudták, hogy magyarok is vannak a hajón, már vártak bennünket, éljeneztek, ölelgettek bennünket, veregették a vállamat. Nagy-nagy szeretettel fogadtak bennünket, teljesen ismeretlen magyarokat.
(Rovás Infó – Sólyom Ferenc)
Kapcsolódó cikkek:
