Folytatjuk a sorozatot. Nyíri Mária a tatárdúlásról, valamint a gyors- és gépírásról beszélgetett Forrai Sándorral.
A tatárdúlás és a rovásírás
Érdekességként hadd jegyezzem meg, milyen ősi öröksége a rovásírás kultúránknak, amit Bendefytől hallottam régente. Ő kutatta ki a Vatikáni levéltárban, hogy amikor a tatárok dúlták az országot, és a tatár követek Halics tartományában a pápai követekkel üzleti alkudozásban találtattak, akkor az egyik pápai követ megkérdezte a tatár követett, mi az oka annak, hogy a magyarokkal ilyen kegyetlenül bántak el, holott más népekkel ezt nem csinálták. Azt válaszolta volt az egyik követ: – Igaz, ám azért történt, mert Batu kán magyar rovásírásos levelet küldött IV. Bélához azzal a szöveggel: Testvér, fogjunk össze, add ide nekem hadsereged egynegyedét, s legázoljuk vele a világot,? (A tatárjárásról szóló orosz könyvben is olvastam, hogy a levél magyar rovásírással íródott a magyar királynak Mongóliából.)
A történet folytatása: Az idegen papság, – amikor elfogták a követeket, és a kezükbe került a magyar rovásírással írott levél, – elolvasták, illetve a követek elmondották, hogy miről lenne szó, – a követeket szó nélkül legyilkolták. Erre Batu kán nagyon felháborodott, mivel ő úgy tudta, hogy a magyarokkal rokonok, – tehát nem idegenként jöttek a földjükre a követek -, s ha egy rokon nép egy másik rokon néppel meg meri tenni, hogy egy fegyvertelen követséget lemészároljon, ez rettenetes bűn. Tegyük hozzá, hogy ezt egy ázsiai nép nem tudja megérteni. Az ő erkölcsi érzékük ez ellen tiltakozott. Akkor Batu kán kijelentette, ha ez a nép ezt meg merte csinálni, ennek a népnek nincs helye a Nap alatt! Ezt a népet ki kell irtani. Így történt a tatárdúlás, – ezen verzió szerint?
– Visszatérve a török és a magyar rovásírás problematikájához, a mai törökben ez a két fajta ?k? és a két fajta ?s? meg mit tudom én hány fajta ez, az, amaz még mindig meg van, ám ezt a modem török írás már nem tudja tükrözni. De én hallom a fülemmel, ha Anatóliában járok, a különböző ká-kat, és er-eket, el-eket, csak én nem tudom kiejteni, hiszen hallani hallom – a fülem jó, de a torkom már nem megfelelő arra, hogy szépen kiejtsem ezeket a számunkra másfajta hangokat.
– A dolognak az az érdekes oldala, hogy a nikolsburgi ábécé betűsorában szintén előfordul külön magas és külön mély magánhangzót vonzó ty jelünk, és ezt a bögözi református templom rovásfeliratában az egyik ilyen mély magánhangzót vonzó ty jelet sikerült felfedezni az Atya Isten szóban.
– A turkológiában óhatatlanul szerzett valami jártasságot Tanár úr, hiszen olyan kollégákkal találkozhatott, dolgozott együtt, akik jól tudtak törökül.
– Igen. A Turáni Társaság egyik oszlopos tagja volt például Boér György, aki török nyelvtant is írt, és imádta a török nyelvet, a törököket. Könyvének címe szerint is minden magyar tud törökül? Én ebből a török nyelvtankönyvből ki- és becsempésztem az én példamondataimba néhányat, pl. csok jasa madzsarlar, csok jasa türkler, tehát éljen a magyar, éljen a török. (Çok yaşa Macarlar, çok yaşa Türkler.)
Aztán tekintettel arra, hogy gyors- és gépírás tankönyvet is szerkesztettem, mert a hivatalos tankönyv nekem egyáltalán nem felelt meg már egy idő múltán, átdolgoztam a gépírás elméletét és gyakorlatát. A pavlovi feltételes re?exológiára apellálva, a magasabb idegrendű működés élettanára hivatkozva, ennek megfelelően állítottam össze, írtam meg a tankönyvet. Meghatároztam, hogy a gépírásban minden egyes betű leütésekor hogyan keletkezhet egy feltételes re?ex. Ennek milyen az idegpályája és így a re?ex működésekkel kapcsolatban, azután a beszéd kialakulásával kapcsolatban milyen hibák jöhetnek, jönnek létre – amiről mi mindig azt hittük, hogy tévedés, hogy eltévesztettük.
Nem tévesztettünk el semmit, minden egyes hiba a gépírásban törvényszerűen áll elő. Én a tankönyvet úgy építettem fel, ti. hibamegelőző rendszerben, tehát olyan szópéldákat, olyan betűkapcsolatokat állítottam össze, amely kiépíti a gátlást a hibázásokkal szemben.
(Rovás Infó – Sólyom Ferenc)
Kapcsolódó cikkek:
