Forrai Sándor kapcsolata a Turán mozgalommal, véleménye a türk rovásírásról – részlet Nyíri Mária beszélgetéseiből.
Megismerkedése feleségével és a rovással
(korábbi cikkünk folytatása)
Megismerkedtem a feleségemmel, aki akkor a felsőkereskedelmi iskolába járt és nagyon jól tudott gyorsírni, gépelni, és elkezdett velem foglalkozni. Én persze közben jártam gyorsíróiskolába hivatalosan is tanulni, a tanárnőm pedig azt mondta, amikor elmondtam neki, hogy kinek udvarolok, hogy szerezzem meg én is, és a ?feleségem? is a képesítést. Elmondta, hogy mit is kell csinálni, megtettük, majd azzal állt elő, nyissunk egy gyors- és gépíró iskolát.
Megtörtént. Én akkor már a Magyarországi Turán Szövetségnek voltam a tagja, és ott ismerkedtem meg a rovásírással, és a rovásírás rövidítési rendszerével. Már összeállítottam egy táblázatot, a rovásírás és a gyorsírás kapcsolatairól, és amikor az iskolánkat áthelyeztük ide, ebbe a lakásba, ahol most lakunk, a XIII. kerületbe, mert az előző iskolánk a Gyöngyösi úti városi házaknál volt, akkor ott is laktunk – ide költöztünk. Ezek a lakások 1943-ban készültek, ekkor az iskolát is ideköltöztettük. Szép megnyitó ünnepséget rendeztük, kiszögeztük az iskola tábláját bekeretezve. A rendőrségi kollégáim közül is sokan megjelentek az megnyitón, és Téglás Géza, a gyorsíró szövetség akkori tagja tartott egy előadást a rovásírás és a gyorsírás kapcsolatáról. Én is tartottam természetesen előadást, aztán a megnyitóról, az ünnepségről, a megjelentekről, az előadásokról leadtunk egy anyagot a Távirati Irodának Ez a híranyag meg is jelent a lapokban, azzal a megjegyzéssel – amit mi sugalltunk -, hogy az iskolákban kellene tanítani a magyar rovásírást.
– A rovásírást a Turán Szövetségben milyen könyvekből, vagy kiktől tanulták?
– A Turán Szövetségben ismerkedtem meg Zajti Ferenccel, aki akkor a Fővárosi Könyvtár keleti gyűjteményének volt könyvtárnoka. A nagyhírű festőművész Zajti, kivette számunkra a könyvtárból Fischer Károly Antalnak, az első rovásírásos könyvét, ami még a múlt században jelent meg. Én ennek alapján állítottam össze az én táblázatomat a magyar rovásírásról. S mivelhogy én már a gyorsírást tanítottam, a tanítványaimat a magyar rovásírásra is megtanítottam. Könnyű volt megtanulniuk, hiszen a gyorsírás rövidítési rendszerét már ismerték, és élmény volt számukra a rovásírás megtanulása, megértése, levezetése. Én egész tanári pályafutásom alatt, végig, minden osztályban, minden évben, mindenkit megtanítottam a magyar rovásírásra is.
– A türk rovásírás és a magyar rovásírás között van kapcsolat?
– Már hogy ne lenne, természetesen nagyon szoros kapcsolat van a két írás között. Ám szerintem a magyar rovásírást helytelen a türk rovásírásból levezetni, hiszen nem annak az átvétele. De a türk és a magyar rovásírás jelei kb. olyan 60 %-ban megegyeznek. A türk rovásírás szótagírás, ugyanis minden mássalhangzóban már benne van egy megfelelő magánhangzó is. Így külön vannak magas és külön mély magánhangzós szótagok. Szótagírás, de rövidítési rendszere nincs. Egy jelben két hang van, két hang, nem több.
– A török turkológus kollégáim vígan leveleznek a türk rovásírással, mintegy gyorsírásként használják, illetve ?titkos? írásként egy-egy konferencián, cetlikre írják közlendőiket, hogy a földi halandó lehetőleg ne tudja elolvasni az üzenetet.
– Igen, ezt elhiszem, sőt természetesnek is találom. Nagy kincse ez minden kultúrának, amelyben megvolt. S ezek szerint némelyikben még meg is van. Helyes. Elveimmel megegyező tett. Nos, ebből a mássalhangzós jelekből néhány a magyar rovásírásba is bekerült, például külön magas és külön mély magánhangzót vonzó ,,s?-ünk van, és ugyancsak külön magas és külön mély magánhangzót vonzó ,,k?-ánk van.
(Folytatjuk)
(Rovás Infó – Sólyom Ferenc)
Kapcsolódó cikkek:
