1940-es évek elején előrébb tartottak a rovás műveltség terén: 1941/42-es tanévtől kötelező volt a rovásoktatás az elemi iskolában. Van hova visszatérni…
Élénk rovásélet az 1940-es években
Nagy Sándor Kászon két kiadást is megért füzetében egy oldalt szenteltek a rovás ismertetésére. A kiadvány a “Magyar gyermeknek magyar nevet adjatok!” címmel került forgalomba. A rovás ábécé Verpeléti Kiss Dezső betűit ábrázolja, ugyanez található meg a Magyar Könyv c. kiadványban is. Az írásunk neve erre az időre már rovásként került meghatározásra – ahogy ma is nevezzük.
Mészáros Dezső cikkében szereplő rovás ábécé (Magyar Könyvben)
Az ősmagyar írás (rovás) betűsora
Nagy Sándor Kászon által ismertetett ősmagyar írás (rovás) betűsora
Ősi turáni műveltségünknek egyik letagadhatatlan bizonyítéka. Idegennek és nehéznek látszik pedig könnyen megtanulható. Az itt bemutatott szegletes alakzat fába, kőbe vésésnél érvényesül, írásnál azonban kerekded is lehet. Díszitő, művészi munkáknál különféleképpen, szebbnél-szebb változatokban alkalmazzuk. A rovás iránya jobbról balfelé haladó sorok. A szavakat függőleges pontok választják el egymástól.
Rovást ismertető könyvek:
? Dr. Sebestyén Gyula: ?Rovás és rovásírás? (Magyar Néprajzi Társaság kiadása, 1909)
? Németh Gyula: ?A magyar rovásírás? (Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1934)
? A Magyar Naptár 1939, 1940, 1941, 1942. évi számai
? tetétleni Szabó Gyula 16 oldalas rovásfüzete és rovásujságja.
A rovás országos ismertetése terén a debreceni rovók sokat végeztek. Nem kis részük van abban, hogy az új tanterv és utasítás szerint az 1941-42. iskolai évtől kezdve már anyaga az elemi oktatásnak.
(Rovás Info – eredeti cikk: Nagy Sándor Kászon)
Kapcsolódó cikkek:
