Fadrusz János évszázados álma kezd megvalósulni: hivatalos a rovás Gyöngyöspatán, rovással lehet kiírni a közintézmények nevét az Alaptörvénnyel összhangban. Az első intézményi rovásfelirat Miskolcon már megvalósult, várjuk a gyöngyöspatai feliratokat!
Eskü a Szent Korona előtt
A gyöngyöspatai önkormányzat képviselőtestületének delegációja ma (2013.03.22-én) délelőtt főhajtással tisztelgett a Szent Korona előtt. A Szent Korona őrök őrségváltása után Juhász Oszkár polgármester felkérte dr. Fila László jegyzőt az újonnan alkotott önkormányzati rendelet felolvasására.
Juhász Oszkár polgármester és dr. Fila László jegyző a Szent Korona előtt
A Történeti Alkotmánnyal összhangban elkészített jogszabályt végighallgatták a vendégként meghívottak is: dr. Gaudi-Nagy Tamás, Hegedűsné Kovács Enikő, dr. Zétényi Zsolt, dr. Nagy László, dr. Tóth Judit és Rumi Tamás. A történelmi pillanat jelentősége, hogy a Szent Korona eszme jegyében alkották meg az első olyan jogszabályt, amelyben helyett kapott a rovás. Ma Magyarországon semmilyen jogszabályban, törvényben, rendeletben, de még a Nemzeti Alaptantervben sem esett eddig szó a magyarság saját írásrendszeréről, a székely-magyar rovásról.
Gyöngyöspata elsőként tűzte ki a székely zászlót, amelyet azóta sok-sok önkormányzat követett. Reméljük, hogy ez az első rovásról szóló helyi jogszabály is követőkre talál.
Gyöngyöspata önkormányzatának delegációja Dr. Hegedűsné Kovács Enikő, Dr. Nagy László és
Dr. Gaudi-Nagy Tamás társaságában a Parlament erkélyén
A rovásról szóló rendelet
GYÖNGYÖSPATA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
8/2013. (III. 20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
GYÖNGYÖSPATA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
(…)
a SZENT KORONA nevében az alábbi jogszabályt alkotja:
(…)
(3) Egyedülálló nemzeti kulturális kincsünk, a rovásírás fennmaradásának és védelmének elősegítése érdekében a településre bevezető utaknál, az Önkormányzat intézményeinek homlokzatán, az Önkormányzat közlekedési alkalmatosságain, továbbá a helyi önkormányzati rendezvényeken a település és az intézmények neve, a közintézmények irányjelző tábláin a közintézmények neve a latin betűs írásmód mellett rovásírással is megjelölhető. A rovásírás alkalmazásának részletesebb szabályait tartalmazó szabályzatot a jegyző készítheti el, és javaslatára a polgármester hagyja jóvá.
A rendelet indoklása:
Indokolás: Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése előírja, hogy a (?) kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki, így az önkormányzat, mint jogi személy kötelessége. A székely-magyar rovásírás olyan egyedülálló kulturális kincse a magyarságnak, amely jogszabályilag mindezidáig védelembe nem részesült. A településre bevezető utaknál, az Önkormányzat intézményeinek homlokzatán, az Önkormányzat közlekedési alkalmatosságain, továbbá a helyi önkormányzati rendezvényeken a település és az intézmények neve, a közintézmények irányjelző tábláin a közintézmények nevének latin betűkkel történő megjelölés mellett a rovásírásos megjelölés ezen egyedülálló kulturális kincsünk védelmét hivatott szolgálni.
Bár az országban már sok helyen van rovásírásos tábla, valószínűleg jogszabályi szintű alkalmazási körének meghatározására, védelmére Gyöngyöspatán kerülne sor első alkalommal, élve az Alaptörvény Szabadság és Felelősség részének IX. cikk (1) bekezdésében és az Állam részének 32. cikk (1) bekezdés j) alpontjának harmadik fordulatában biztosított vélemény-nyilvánítási szabadság jogával is az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében előírt, kulturális örökség védelmére vonatkozó kötelezettség megtartása mellett. Szükség esetén részletesebb szakmai szabályokról a jegyző által elkészíthető és polgármester által jóváhagyandó szabályzatban lehet rendelkezni.
http://www.youtube.com/watch?v=WCr43JHCkEE
nemzeti1tv összefoglalója
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
