Bajusz és rovás

alt

Új oldaláról ismerhetjük meg Sólyom Ferenc tanárt, rováskutatót, aki a nemzeti írás mellett a szép magyar bajusz népszerűsítéséért is sokat tesz.

 

Bajuszmustra 1848-ból

Ahogy a huszárviselet elengedhetetlen darabja a mente, a dolmány, a csákó, vagy ahogy a csákóhoz hozzátartozik a forgó, a csizmához a sarkantyú, ugyanúgy elképzelhetetlen bajusz nélkül egy nyalka vitéz. Ezért is gondolt arra Sólyom Ferenc miskolci pedagógus, hogy a március 15-i családi programok keretében rendezzék meg az I. Borsodi Bajusz Mustrát is. A versenyt úgy hirdették, hogy a nevezési díj – az alkalomhoz illően – 1848 forint.

? Eddig úgy ismertük Sólyom Ferencet mint rovásírás-kutatót. Hogy jön ehhez az elmélyülést igénylő tudományhoz az arcszőr-népszerűsítés?

? A magyar hagyomány, az ősi magyar kultúra része a rovásírás, és én a hungarikumok közé sorolom a magyar bajuszt is. Olyan hagyomány ez is, melyet nemcsak ismerni kell, hanem őrizni, ápolni és éltetni is. Számtalan irodalmi adat, feljegyzés bizonyítja, hogy őseink viseletéhez hozzátartozott a bajusz. A Magyar Bajusz Társaság jelmondata is hirdeti: ?Nem csak szőr a magyar bajusz!?. A magyar kultúrában a magyar közösséghez való tartozást jelentette a bajusz. Ahogy a kard, a bajusz is elengedhetetlen kelléke a huszár megjelenésének.

Szabadságküzdelmeink idején pedig a nemzeti ellenállás jelképe lett a bajusz és a Kossuth-szakáll. A tizenhárom aradi hős mindegyike szépen gondozott bajuszt viselt és többen szakállt is. Mindez adta az ötletet, hogy március 15-én a város és a Magyar Bajusz Társaság összefogásában rendezzük meg Miskolcon az I. Borsodi Bajusz Mustrát, Járomi Zsolt, a magyar bajusz kategória Európa-bajnoka részvételével, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Huszár és Lovas Hagyományőrző Egyesülettel karöltve.

[2_960] SolyomFerenc.jpg

? A saját életében mi volt előbb: a bajusz vagy a rovásírás?

? A rovás. Az első tudatos emlékem még 6. osztályos koromból, 1970-ből származik. A Deszkatemplomba – a temetőn keresztül – jártunk istentiszteletre, és feltűnt Mokry Mészáros Dezső síremléke: azon láttam először a számomra akkor még szokatlan jeleket. Később, 1986-ban, a templomtoronyban is megtaláltam a 38-as építés rovásfeliratát. Épp ekkortájt itt volt Miskolcon, a József Attila Könyvtárban Forrai Sándor és rovástörténeti kiállítása, akinek köszönhetem, hogy elkezdem tudatosan foglalkozni a rovásírással, kutatni emlékeit, múltját.

Nagy felfedezésem Verpeléti Kiss Dezső, a rovásírás 30-as évekbeli első nagy megújítója, és munkássága. 1994-től már taníthattam is a rovásismereteket a Miskolci Bölcsész Egyesület hallgatóinak, és most is sokfelé hívnak előadást tartani. Örömmel megyek, mert ez azt jelenti, hogy a magyar emberek érdeklődnek a múltjuk iránt.

? A bajszát mikor pödörte meg először?

? Csak öt éve, ötvenéves koromban. De a nagy gyermekeim is, több mint 30 éve, csak szőrrel az arcomon ismertek. Ez akkor is az önazonosság-keresésemhez tartozott. Végül öt éve tudatosodott bennem, hogy a bajuszviseletemmel is ki akarom fejezni identitásomat. Tavaly szeptember 8-án Kiskunfélegyházán végül leborotváltam a szakállamat, hogy indulhassak kifent magyar bajusz kategóriában a 6. Kunsági Bajusz Mustrán. Sikerrel jártam, mert 2. helyezést értem el, Járomi Zsolt mögött! Azóta lelkes terjesztője vagyok e szép magyar hagyománynak, a bajuszviselésnek.

? Nemrégiben egy televíziós műveltségi vetélkedőn is beszélt a magyar bajusz rangjának, becsületének visszaszerzéséről. És sikerült becsülettel talpon maradnia…

? A vetélkedőre a családom nevezett be, és mivel nem sokkal a felvétel előtt volt a kunsági bajuszmustra, a televíziós szereplés lehetőséget adott egy kis ismeretterjesztésre. Ennek köszönhetően a Magyar Bajusz Társaság pártoló tagjává választott. Közben a franciaországi Wittersdorfban megrendezett Bajusz és Szakáll Európa Bajnokságon végre elsöprő kettős magyar győzelem született magyar bajusz kategóriában: Járomi Zsolt lett az Európa-bajnok, a vice Európa-bajnok pedig Szentpétery István, az idei bajuszkirály. Korábban olaszok és amerikaiak nyerték ezt a versenyt, hosszú évekig pedig egy német taxisofőr dicsekedhetett Európa legszebb magyar bajszával…
 

[1_180] Huszar.jpg?…a magyarság nemcsak bajuszos, hanem bajuszára büszke, ebben tisztességének és tekintélyének egyik nélkülözhetetlen elemét ismeri föl.?  Herman Ottó: A magyar nép arcza és jelleme, Budapest, 1902

?A magyar ember magas, széptermetű, izomzata kemény, arca ázsiai, nemes, szinte márványból faragott, szeme nagy, fekete, tüzes, mint az ozmánoké, sűrű, keleties szemöldök, erős, fekete bajusz, vakító fehér fogak a magyar arc jellegzetes vonásai.
Elválaszthatatlan társa a magyarnak a bajusza. Az a magyar, aki bajuszát leborotválja – nemzeti renegát. A bajusz olyan bensőséges kapcsolatban van a nemzeti büszkeséggel, hogy a magyar nemzete végpusztulásának tekintené, ha egyszer a bajuszok eltűnnének az arcokról.

A bajusz nélküli embert Magyarországon kinevetik, kigúnyolják és az, akinek nincs bajusza, aligha tudna érvényesülni. A magyar úgy tekinti a bajuszt, mint valami, a királytól adományozott ‘bajusz-rendet’, amelyet csak magyar viselhet. Magyar hölgy sohasem szánná rá magát, hogy bajusztalan férfit szeressen.?
(Hans Normann: Ungarn, das Reich, Land und Volk, wie es ist, Leipzig, 1833)

(Kulcsmagazin.hu – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share