Évente nemzeti ünnepnap tiszteleg a saját nemzeti írás megalkotása és léte előtt. Persze nem Magyarországon … Koreában.
Ahol a kultúra valóban nemzeti erőforrás
Nemrég cikkben számoltunk be, hogy Lengyelország betűinek védelmére kelt, most pedig egy követendő távol-keleti példát mutatunk be.
Dél Korea ugyanis nem véletlenül vált a 80/90-es években, alig másfél évtized alatt egy katonai diktatúrából ázsiai kistigrissé, hiszen kiemelt állami stratégia az oktatás és kultúra megerősítése. Rájöttek, hogy a tudásipari társadalom nyersanyaga a műveltség.
A hangul (helyesen: hangül) írásrendszert IV., azaz Nagy Szedzsong király alatt vezették be, az 1446-ban publikált Hunmincsongum (?A nép helyes kiejtésre tanítása”) c. dokumentum szerint. Sokak szerint a hangul írásnak köszönhető, hogy máig fennmaradt az önazonossággal rendelkező koreai nép.
Korea sikeresen lobbizott, hogy a hangul 1997-ben bekerüjön az UNESCO A világ emlékezete programjába. Az írásjelek nemzetközi szabványosításában (Unicode és ISO) is átvitte akaratát, hogy a 24 írásjelből előállítíható összes elméleti (11.172 db) szótag kombinációt – melyek technikailag előállíthatók lennének az alapelemekből is – egyenként (!) kódoltatta. Mindezt úgy, hogy nagyon sok kombináció nem is létezik a koreai nyelvben.
Kivéve a gyevi bírót!
Az 566 éves koreai nemzeti írás nemzetközi megbecsülésével (megbecsültetésével) szemben, a székely-magyar rovás (nem is beszélve a Kárpát-medencei rovásról) a mindenkori magyar kultúrpolitika és kulturális közélet mostohagyereke. Még 24 évvel a “módszerváltás” után is a kommunista Aczél György-i besorolás szerinti “Tiltott” kategóriából éppen a “Tűrt” kategóriába van átkerülő félben.
2012-ben a rovásműveltség védelme nem, hogy az Alaptörvénybe nem kerül be, de nem nevesítették nemzeti írásunkat sem a NAT-ban, sem a Hungarikum törvényben. Így már nem is meglepő, hogy egyes közszereplők a rovás nyílt üldözésétől sem riadnak vissza Magyarországon.
Mindez, a világ más országaiban elképzelhetetlen, illetve előfordulása esetén az elkövető közszereplő bizonyára Btk. kategóriát kimerítve tűnne el a süllyessztőben. A hazai rovásellenes hozzáállás viszont egyediségét tekintve teljesen megérett arra, hogy az alacsony átlagéletkorhoz, vagy a magas öngyilkossági arányhoz hasonlóan magyar specialitásként, anti-hungarikumként kezeljük 🙁
Szűkített, hibás, idegen szabvány
A rovásműveltség magyarországi kálváriájának következményképpen – ellentétben a koreai írással – a székely-magyar rovás nemzetközi technikai szabványosítása magyar állami részvétel nélkül, anyagilag érdekelt külföldi szabványlobbisták, negyedosztályú politikai kalandorok, dilettáns, önjelölt “rovásguruk” ámokfutásának kitéve zajlik … még mindig.
Királyi süveg rejti a koreai abc titkait (Index.hu)
Lázba hozta a koreai tudósokat az egykori koreai uralkodó, Szedzsong király fél évezred után előkerült süvege, amely a kutatók szerint útmutatással szolgál a koreai ábécé kialakulásáról. Az 1418 és 1450 között élt Szedzsong király nevéhez fűződik a koreai írásmód, a hangul megalkotása. Az uralkodó süvegét, amely egy szöuli tudós szerint fontos adalékokkal szolgál az írásmód megértéséhez, a japán hódítók vitték magukkal Koreából több mint 500 éve.
Amennyiben az Iksongvan elnevezésű süveg hitelesnek bizonyul, az mérföldkövet jelenthet a koreai történetkutatásban a Dzsoszon dinasztia (1392-1910) korai éveit illetőleg. Bár maga a süveg is roppant fontos tárgyi emlék, a szöuli kutató kiemelte, hogy néhány oldalnyi korabelinek vélt dokumentumot is rejt, amelyek a hangul írásmóddal kapcsolatos információkat tartalmaznak.
Li Szang-giu, a szöuli Kjungpuk Nemzeti Egyetem professzora a koreai írásbeliség legkorábbi dokumentumának megtalálását bejelentve szerdán elmondta, hogy a süveget, amelyet kívül négymancsú sárkány díszít, belül pedig finom, áttetsző piros anyag borít, tavaly vásárolta meg egy dél-koreai gyűjtő Japánban. A dokumentumokat a süveg bélése alatt lelték meg. A professzor megemlítette, hogy a meg nem nevezett gyűjtő az államnak akarja adományozni az értékes relikviát.
?Ez a süveg segít megérteni a hangul megalkotásának részleteit, és az ősi királyi öltözékekről is sokat elárul” ? mondta a professzor. A tudós szerint az ősi dokumentumok két évvel korábban születtek, mint a koreai ábécé szabályaival kapcsolatban mindeddig legrégibbnek vélt leírások. A professzor és kutatócsoportja úgy véli, a dokumentumok egy nyomtatott könyv első lapjai, amely részletesen leírja, és példákon keresztül mutatja be a koreai ábécé betűit.
Szedzsong uralkodása mély nyomot hagyott Korea történetében a hangul írásmód megalkotásával és bevezetésével. Korábban kínai írásjeleket használtak az országban. A hangul írásmód elterjedése nyomán széles körben elterjedt az írásbeliség, ami addig csupán az ország tudósainak kiváltsága volt. Ez az írásmód Korea északi és déli részén is fennmaradt. A király emlékét országszerte szobrok őrzik, és az írásmód megszületésére évente nemzeti ünnepnappal emlékeznek.
(Index.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
