Durrogás a rovástáblák ellen

alt

Forrai Sándor nevét hangoztatva, születésének centenáriumán folytatódnak a rovásellenes kirohanások. Mi van háttérben?

 

Tettek helyett

Látványosan szaporodnak a székely-magyar rovással készült köztéri feliratok a Kárpát-medencében. Sokféle formában, színben, anyagban és kivitelben egyre csak szaporodnak a jelenlegi határon innen és túl.

Ez a tény minden rovást kedvelő embert örömmel kellene, hogy eltöltsön. Mégis vannak, akik nem tudnak örülni. Sőt, másokat sem akarnak örülni hagyni.

altaltSzakács Gábor és Friedrich Klára újabb felhívást tett közzé, melyben azok ellen keltenek hangulatot, akik nem az ő “szárnyaik alatt” képzelik el a rovásos helynév-táblák állítását.

Teljesítmény szerint pedig ez a túlnyomó többség – a sokszínű és szabadon gondolkodó rovótársadalom.

“… az egységet bontották meg azok, akik a táblaállításokat pártpolitikai szintre süllyesztették és pártzászlókkal avatták, a mozgalom kezdeti célkitűzéseit, kezdeményezőit, terjesztőit, elhallgatták, a Kárpát-medencei Rovásírás Verseny és Műveltségi Találkozókon 2000-2011-ig használt, Forrai Sándor hagyománykövető rovásbetűinek újfajta szabványosítását indították el.

Kérem minden magyar nemzettársamat, hogy a jelenlegi súlyos helyzetben pártpolitikai szólamok helyett nemzetpolitikai megfontolással cselekedjen! Térjen vissza a táblaállítások eredeti szemléletéhez és jelezze újabbak felállítását, hiszen azokkal is erősíthetjük Magyarországtól elszakított székely nemzettársainkat. Bebizonyosodott, és ez igen lényeges szempont, hogy ebben kizárólag a hagyománytisztelet lehet segítségükre.“…

A Forrai Sándor Rovókör vezetőjének nincs jobb dolga, mint a táblaállítás helyett más táblaállítók ellen ágáljon? Pedig azon is gondolkodhatna inkább, hogy vajon miért nem megy neki a táblaállítás, mit lehetne jobban csinálnia?

De a tények magukért beszélnek: az elmúlt 3 évben a csak a Rovás Alapítvány által elindított és mindenki által szabadon használható egységes Kárpát-medencei rovástábla rendszer sikerességét a 4 jelenlegi országban felállított kb. 600 tábla jelzi. Ehhez nem kellett más, mint a jogszabályi környezet és műszaki-technikai lehetőségek alapos ismerete, gördülékeny ügymenet, teljes körű szolgáltatás, szaktanácsadás és a rovás ABC olvasható, közúti táblákra alkalmazott, tipografizált változata.

No, meg kitartó munka a szervezők, gyártók, ügyintézők és első sorban a táblaállító közösségek részéről. Nem pedig kirekesztés, fanyalgó felhívások, kiáltványok és elhatárolódások.

Pártpolitika, vagy csak savanyú a szőlő?

A Rovás Alapítvány táblaállítási rendszerét bárki igénybe veheti és veszi is: magánszemély, társadalmi szervezet, cég és önkormányzat. A Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos táblák állítói között ma már szinte a társadalom minden részének kéviselői megtalálhatók a civil szférától az önkormányzatokon és különböző egyházakon át egészen a politikai pártokig. Mindenki addig a mértékig vesz részt benne, amennyire az ügyet sajátjának érzi.

A politikai pártok sincsenek kizárva az építő munkából és szerencsére már szinte minden magyaroszági párt tagjainak közössége belekóstolt a táblaállításba szervezőként támogatóként. Eredményesség tekintetében a politikai pártok közül eddig a Jobbik helyi szervezetei ragadták meg a táblaállítási lehetőséget leginkább, de mivel a Magyaroszági településeknek még csak kevesebb mint 10%-ában van rovástábla … a további lehetőségek a versengésere és a számszerű “győzelemre” a Fidesz, MSZP, KDNP, DK, LMP számára is szinte korlátlanok 🙂 

Hagyományőrzés, vagy csak tudatlanság?

Aki egy kicsit is ismeri a rováshasználat történetét, az tudja, hogy az első ma ismert rovásos közterületi településnév-megjelenítés műkőből készült (Tarcal, 1935), Verpeléti Kiss Dezső tervei alapján. Majd bő fél évszázaddal később fémből készült az első közút melletti rovástábla  Ceaucescu bukása után nem sokkal. (Székelykeresztúr, 1990). Ezt követte az első ismert olyan köztéri székelykapu, melyen rovásos településnév is felvésésre került (Alsócsernátonban készült, Zágonban állították fel, 2003), Sólyom Ferenc tervei nyomán.

Ebbe a folyamatba illeszkedtek be a Forrai Sándor Rovókör táblaállításai is, melyekről még a Rovás Infó is hírt ad, ellenére a folyamatos piszkálódásoknak. Csak lehet, hogy az elmúlt évtizedben általuk állított néhány tucat tábla híreinek gyakorisága nem üti meg az ingerküszöböt … 😉

(Rovás Infó)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share