Rejtett rovásalkalmazást talált egyik olvasónk, így tovább folytatódik a digitális rováslelet sorozatunk. Újabb magyar népmese.
Megleljük, mit elődeink elrejtettek
Ha belegondolunk, hogy majd negyed századdal a “módszer-váltás” után is éppen, hogy csak megtűrt (rejtve gáncsolt és elhallgatott) eleme a székely-magyar rovás a a magyar kultúrkincseknek, akkor vajon mi lehetett a nyílt diktatúra idején! Bizony, akkor is csak okosan, furfanggal lehetett alkalmazni nemzeti írásunkat.
Sajnos még ma is van mit tanulni az elődök észjárásából, hogy ellenszélben is továbbadhassuk a “rovópálcát”.
Magyar népmesék
A sorozat rajzolói meglepően sok helyen alkalmazzák a rovást. A mostani példa azonban nem egyszerű. A mese elején 1:15-nél Mátyás király felvési a juhász nevét a botra, ami nem igazán kivehető (hacsak nem az utolsó rovás S betű). De, hogy mégis honnan lehet tudni, hogy rovás? Bizony a késsel való vésés – így a szöveg megjelenése is – jobbról balra történik. Ahogyan ezt nemzeti írásunk esetében van, ellentétben a balról jobbra tartó latin-betűs írással.
Magyar népmesék – Eb aki a kanalát meg nem eszi
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
