Ukrajnában egyre több ukrán és orosz honlap foglalkozik a rovás terjedésével Kárpátalján. A kötelező “kincstári paranoián” túl nem ellenséges az írások hangneme.
A ?rovásítás” Kárpátalján nem állt meg Beregszászon
A 2011-es év elejére Beregszász lett az első város, ahol az ukrán és magyar feliratú táblák mellé felkerült egy harmadik, ősmagyar rovással feliratozott tábla.
Ez a dolog nem volt egyértelműen elfogadott a lakosság körében, egyesek méltatták a pozitívumait ennek a szokatlan táblaelhelyezésnek a városban, mások meglátták az ukrán államiságra való fenyegetését, mivel a kezdeményezés Kovács Béla, a radikális ?Jobbik? magyar párt EU parlamenti képviselő irodájából indult, aki nem sokkal ez előtt az akció előtt nyitott irodát Beregszászon. Ugyanakkor a politikus kijelentette, hogy a székely rúnák a kultúrális örökség részét képezik egész Európában. Külön Magyarországon, ahol mintegy 100 helységnévtábla került felállításra rovásírásos szimbólumokkal ( 2010-ben kezdődött), valamint a kezdeményezés elindult Romániában és Ukrajnában is.
Tiszakeresztúr – rovástábla avatása a címeres üdvözlőtáblán (további fényképek az eredeti cikkben)
A 2012. év végére Beregszászon kívül a rovásírásos helységnévtáblák már négy járási településen – Nagymuzsaly, Mezőgecse, Mezővári, Nagybereg ?voltak felállítva, amiről a ?Munkachevo.net? tudósítója személyesen is meggyőződhetett nemrég.
Kárpátalja falvainak ?rovásításáról? egy speciális weboldalon a www.rovas.info-n lehet tájékozódni. Az ő felhívásuk nyomán a 2011-2012-es évben a táblaállítási folyamatokhoz csatlakoztak még az ungvári járásban található Szalóka, valamint Nagydobrony, a nagyszőlősi járási Keresztúr és a munkácsi járási Csongor települések, most pedig Visk és Huszt következik a sorban.
Régi időktől kezdve, egészen 995-ig, a kereszténység felvételéig használták a magyarok a rovásírást, melynek gyökerei az ó-török íráshoz vezethetőek vissza. A magyar ?rovás? szó a ?faragás? szavukból ered, mivel a rovás szimbólumokat fa táblákra, felületekre vésték. Szent István, Magyarország első keresztény királya betiltotta ennek az írásrendszernek a használatát és a magyarok kötelesek voltak áttérni a latin betűs írásra. Elsősorban azért, mert a pogányok a rovásírást mágikus szertartásokon, valamint varázsláshoz használták. Maga a ?rovás? szó titkot jelent, mivel minden rúnának megvan a maga ezoterikus értelmezése.
A rovásírás legtovább (a XIX.sz. felééig) a székelyek között maradt meg, akik Székelyföldön élnek. Napjainkban az ősi írás újjászületésén ?bábáskodik? a Magyarországon élő Szakács Gábor és Friedrich Klára. Ők úgy tartják, hogy az ősi írást ismernie kell minden magyar embernek, azért, hogy jobban megismerhessék a saját történelmüket. Az ő álmuk, hogy minden településnév Magyarországon rovásírással legyen feliratozva, és hogy az ősi írást elkezdjék tanítani az iskolákban és az egyetemeken. A tudósok elmélete szerint a magyar törzsek jóval a IX.sz. előtt jelentek meg a Kárpát-medencében. Ennek a ténynek a megerősítése képen szerveznek expedíciókat, rovásírásos emlékek után kutatva.
A rovásírás olvasható jobbról balra, valamint balról jobbra is.
(Rovás Infó – fordítás: Váradi Viktória – Mukachevo.net – eredeti cikk fényképekkel)
Kapcsolódó cikkek:
