Szegedi rovók – QWXY

alt

A rovás szabványosítási folyamata nem ma kezdődött. A szegedi rovók majd’ másfél évtizede lerakták a magyar írásrendszerek illesztésének alapjait.

Idegen betűk?

Rovásírásunk megújítása csak közösségi alkotás lehet, ugyanúgy, ahogyan rovásírásunk kialakulása is az volt. Számos emlékünk van, melyekben találkozunk betűírással, magánhangzóugratással, ligatúrákkal és bogárjelekkel is.

A számítógépes alkalmazás tekintetében a betűírás az egyik legfontosabb rendezendő kérdés, ugyanis a rovás csak akkor lehet a mindennapi életben eredményesen használható, ha kompatibilis a mai latinbetűs írásunkkal. Ez a következő problémaköröket veti fel:

  1. Alap-jel készlet (magyar hangok).
  2. A dz – dzs problémaköre.
  3. “Idegen betűk” (q, w, x, y).
  4. A nagybetűk használata.
  5. A tulajdonnevek átírása.
  6. A mozaikszavak átírása.
  7. Az idegen szavak átírása.
  8. Elválasztás.
  9. A számok írása.
  10. A ligatúrák és magánhangzó kihagyások szabályai.

Alap-jel készlet (magyar hangok): A rovás jeleket illetően nincs vita a mássalhangzók körül, kivéve néhány olyan jelet, mely mély magánhangzót vonz: “ak, as, aty” jele. Ezek közül általánosan elfogadott az “ak” jele, míg a többi használata nem egyértelmű. A jelsorba – véleményem szerint feltétlenül – bele kell tenni a zárt-é (ë) jelét. A problémák a magánhangzók körül vannak. Főleg a hosszú magánhangzók képezik a vita tárgyát, illetve az ö-ő és ü-ű jelei körül alakultak ki eltérő nézőpontok. Itt mutatkozik eltérés a Rovás Szabvány, az egyezményes Rovás Szabvány a Forrai-féle jelkészlet, a Magyar Adorján-féle, a Varga Géza-féle, valamint az 1993-ban saját magam által – a többiektől függetlenül, saját kutatás alapján – összeállított Vér-féle jelsor között. Figyelemre méltó Bíró János jelkészlete, valamint Szervátiusz Jenő szobrászművész betűsora is. A jelsorok közötti különbségek olyan csekélyek, hogy egy kis egyeztetéssel könnyen konszenzusra lehetne jutni. Az alap-jelsor nem képezheti komoly vita tárgyát.

A dz-dzs problémaköre: ?A dz és a dzs több jegyű betű, azaz nem hangkapcsolatot jelöl, hanem egy-egy önálló mássalhangzót; ezért elválasztásukkor ugyanúgy kezeljük őket, mint más többjegyű betűinket.” (Magyar helyesírás szabályai – Akadémiai Kiadó Rt., Bp. 2000 – Tizenkettedik kiadás 2005). A kompatibilitás megkívánja a fenti hangoknak megfelelő jelek meglétét.

“Idegen betűk” (q, w, x, y): Az írás-kompatibilitás okán nem lehet eltekinteni e betűknek megfelelő rovásjelek meglététől. A jeleknek alapvetően ligatúráknak kell lenniük. Lehetőleg az adott latin betű hangzását utánozzák. A jelek a tulajdonnevek és idegen szavak leírásához szükségesek. Ki kell hangsúlyozni, hogy használatuk nem kötelező, és hogy XX. sz.-i alkotások – a mai ábécénkben meglévő idegen betűk leképezésére alkalmas ligatúrák.

alt

Vér Sándor eredeti javaslata a Q, W, X, Y rovásjelekre (Vér Sándor (2001): Életfa)

 (…)

Vér Sándor
A Szegedi Rovásírók Egyesülete egyetértésével

(Rovás Info – Élő Rovás c. könyv részlete)

 

Kapcsolódó kiadvány:

 

Kapcsolódó cikkek:

Share