Illúziók boltja

alt

Miért lenne baj, ha a célcsoport elérésére alkalmazott marketingeszközök között rovás is van? Talán a termelő és vásárló közötti szellemi kapcsolat miatt, amibe a globalista erők kevésbé szólhatnak bele? Önleleplező írás a reklám működéséről.

 

Az illúziók boltja

A bejáraton elhelyezett Coca-Cola felirat még nincs kiírva rovásírással, de talán eljön annak is az ideje, ha már bekebeleztük, az is és végre ősi magyar ital lesz.

Éléskamra nyílt Debrecenben az Árpád téren, ahol befőtt, konzerv, húsáru és tejtermék mellett friss zöldség- és gyümölcsféléket, valamint jóféle borokat is kínálnak. Az étolaj literje 550 forint, egy kiló kenyérért potom 320 forintot kell fizetnünk (lehet, hogy a régi ?háromhuszas? kenyeret így akarták visszahozni), épp annyit, mint a nevében magyar, de egyébként az osztrák Agrana cégcsoporthoz tartozó koronás cukorért.

alt
Galéria: Éléskamra bolt nyílt Debrecenben

A Hajdú-Bihar Megyei Magyarok Szövetsége támogatásával a szervezet korábbi elképzeléseinek megfelelően Debrecenben megnyitott az Éléskamra nevű bolt, ahol folyamatosan bővülő választékkal kizárólag magyar termékeket fognak árusítani. Pontosan mit is jelent a ?kizárólag magyar termék?? Elég nehéz definiálni. Mindenesetre a boltban nemcsak a hazánkban (na jó, gondolom, a Kárpát-medencében) termett búza eladó, hanem van itt rendes, tisztességes fehér kristálycukor és narancs, banán is.

Ősi magyar termékünk a Gaurmed mustár is, akár még az is kiderülhet róla, hogy nem is kétszáz éves múltra tekint vissza a története, hanem már Árpád is ezzel tartósította a húsféleségeket hódító útjain. Ami, valljuk meg, még mindig hihetőbb sztori lenne, mint az, hogy a nyereg alá tették a húst, és kockáztatták azt, hogy a ló háta feltörjön, és ezáltal hetekig használhatatlan legyen. Az elmaradhatatlan ősi rovásírás része a boltban található termékek címkéinek, így akár egyszerre vehetünk magunkhoz testi és szellemi táplálékot árukapcsolásként. Így legalább megtudhatjuk, hogyan kell leírni, pontosabban felróvni olyan ősi magyar szavakat, mint a cékla, répa vagy épp az Isten.

A bejáraton elhelyezett Coca-Cola még nincs kiírva eme ősi, virtigli magyar írásmóddal, de talán eljön annak is az ideje, ha már bekebeleztük azt is, és végre ősi magyar ital lesz. Mindettől az újkeletű ősmagyar maszlagtól mentes irányvonalat, hogy amit lehet, helyi termelőtől szerezzünk be, maximálisan támogatom és helyén valónak tartom. Ugyanakkor nem hiszem, hogy attól lesz valami igazán magyar, ha rovásírással is ráírunk egyébként nem magyar eredetű szavakat. A banánt és a narancsot meg végképp nem értem egy olyan bolt kínálatában, ahol kizárólag magyar termékeket forgalmaznak, de nem is baj ez, hiszen kell a vitamin. Ezért ha igazán biztosan helyi termelőtől akarok krumplit venni, megyek a piacra, ott ki van írva, hogy ki honnan való. Azt pedig, hogy a bolt vezetője egy jó érzékű kereskedő-e és megtalált egy piaci rést, majd az idő dönti el, addig is el kell menni, meg kell nézni.

Gruska Imre

(vagy.hu – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share