Rovás – ne foglalkozzunk vele…

alt

Digitális tankönyvtár, 2011. Az Eszterházy Főiskola anyagában említésre is alig érdemes a rovás. De a glagolita írás esetében már látszik a jó példa.

 

A saját nemzeti írásunk mellékes

Legalább is ez olvasható az Eszterházy Károly Főiskola digitális tankönyvében Monok István tollából. A művelődéstörténet könyvtári vonatkozásai c. tananyag hiteles ABC-nek nevezi a Nikolsburgi abc-t, mely egy szláv (feltehetően cseh, vagy lengyel)  humanista ifjú által készített másolat – s amely előttről a latin-betűs magyar nyelvű emlélek számát meghaladó rováslelet igazolja az írás használatát. Ezek után mit is várhatunk az ilyen főiskolán végzett tanerőtől?

“Nem foglalkozunk külön a rovásírásos emlékekkel sem, melynek hiteles ábécéje (a Nikolsburgi abc) a XV. század második feléből maradt ránk. A honfoglaló magyarság használta a rovásírást, vannak későbbi feliratok is.

A honfoglalók és a letelepedtek azonban keresztények lettek (egyes vezetők előbb bizánci (keleti)). A rovásírás a XI. század során római (nyugati) kereszténnyé válás után sem az írásbeliség (hivatali, magán), sem az olvasási szokások alakításában, sem az irodalmi nyelv alakulásában nem játszott szerepet. A rovásírás léte azonban tudati befolyással bírt, hiszen ébren tartotta a történetírásban és a magyarság emlékezetében a hun-magyar rokonság máig remélt, és vitatott elvét.

Vigyázó szemeinket Zágrábra vessük

A szerzőnek a cirill-írás történetéről sincs “mély tudása”, hiszen annak honfoglalás előtt Kárpát-medencei használatáról elmélkedik, pedig annak még a kifejlesztése is Simeon bolgár cár udvarában csak a X. sz. elejére tehető. A glagolita írás viszonylatában figyelemre méltó kijelentés olvasható, mely szerint a horvátok saját nemzeti írása, náluk ma oktatási tananyag!

“A glagolita ábécét a XI. századtól a XX. századig használták a horvátok, de a kora újkortól csak az egyházi életben. Az első, horvát területen megjelent ősnyomtatvány (Missale, Senj, 1494) is glagolita betűkkel készült. Ez az írás ma tanítási anyag, ismeretét újra el szeretnék terjeszteni.”

(Tankönyvtár.hu – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share