Balás Gábor: a rovás megújítója

Balás Gábor, jogtörténész, a székely-magyar őstörténet kutatója és a székely rovásírás megújítója 103 éve ezen a napon született (1909.11.7). Ma művelődési ház viseli nevét.

 Székelység kutatója és a rovás ábécé megújítója

Nemzeti írásunk kutatásáért, alkalmazásáért és tanításáért sokan dolgoztak a múltban is, akik közül egyes kiemelkedő személyiségek nevei sajnos szinte ismeretlenek a mai rovótársadalom számára. Munkásságuk ismertetése és életben tartása tehát fontos feladata a kutatásnak.

Példaértékű a közéletben is magas tisztet betöltő ember sorsa Balás Gáboré. 1988-ban ő közölte azt a rovás ábécét, amely tartalmazza a magyar nyelvben hivatalossá vált fonémákat is (Dz, Dzs) valamint előrelátóan olyan jelekre is gondolt, amelyeket ma már nem is jelölünk a latin-betűs magyar ábécében.

Dr. Remetei Balás Gábor életútja

Balás Gábor 1916-ban Balatonboglárra kerül, ahol elemi iskoláit is végzi. Az egyetemet Budapesten végezte, Párizsban és Berlinben is tanult. Ügyvédi diplomát szerzett, majd 1931-ben a Budapest tiszti ügyészségénél helyezkedett el. 1947-ben főügyész helyettes, fővárosi szolgálata alatt szakkönyvet írt a kisajátítási jogról. 1947-ben három kötetben megírja Erdély jogtörténetét, benne a székely jogtörténet önálló fejezetével, amely forrásértékkel bír. Számos nemzetközi kongresszuson tartott jogtörténeti előadásokat.1940-ben a második bécsi döntés után visszatér Észak-Erdélybe, mint kormánybiztos rövid ideig.

A második világháború után fokozatosan fordul a székely történelem kutatásának területére. Mind mélyebbre ássa magát a magyar őstörténet területén és benne a székelység, mint a magyarság alaptörzse története irányába. 1963-tól a “Tanácsi Építő” felelős lapszerkesztője. Ebben a minőségében bejárja a magyarországi székely telepeket-szórványokat, megírja egyik fő művét “A székelyek nyomában” címmel, amelyben hitet tesz a szkíta-hunavar-magyar kontinuitás mellett, és ezt bizonyítékokkal támasztja alá. Egyetemi tanárként is az ősmagyar történelem felé igyekezett hallgatóit terelni, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Székely Kör rendezvényein, előadóestjein is állandó előadója volt a témának.

Ősi írásunkat, a rovásírást is tanulmányozta és fejtette. Több helytálló megfejtése ismert, amelyekkel a VIII-IX. századokból származó régészeti leletek tulajdonosainak magyar voltát igazolta a kétkedők előtt. László Gyula régészt többször elkísérte feltáró útjaira és részt vett a leletek kiértékelésében is.

Balas_Gabor_rovas_abc_alphabet_1988

Cím rovással: “megújított székely rovásírás” (Balás Gábor, 1988)

Utána járt a gyergyói székely kitelepülteknek is a Buda-környéki Telkitől Székelykevéig (Al-Duna), ennek eredménye a “Székelyek útja a Hargitai tájról” című műve, mely csak halála után jelent meg. 1988-ban alapító elnökségi tagja volt a Budapesti Székely Körnek, melynek Örökös Tiszteletbeli Elnöke is lett később. 1995-ben bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul publikálta a magyar őstörténettel és a székelységgel kapcsolatos tanulmányait.

Még életében a remetei községi könyvtár megalapítására hagyatékolta gazdag magánkönyvtárát. Gábor bácsi minden rendezvényen büszkén viselte a székelyharisnyát. Összességében elmondhatjuk, hogy Remete századelőn kifejlődő értelmiségi szférája e családok emigrációjával gyakorlatilag visszaszorult, e társadalmi problémának máig vesztesei vagyunk. A község művelődési háza méltón viselheti nevét egy olyan személynek, aki életét szülőföldjétől távol töltötte, de öntudatában töretlenül maradt a székely kultúra mecénása.

(Nagy József – Gyergyóremetei Képes Vagyok újság – eredeti cikk)

Programajánló:

  • November 8 de. 11 óra: Hoppál Kál Bulcsú beszélget Sípos Lászlóval a rovásírásról a Mária Rádióban
  • November 9 du. 18 óra: A rovás múltja és jelene az Amadeus rádióban

Hasznos linkek:

Kapcsolódó cikkek:

Share