Mi a rovásfeliratos üdvözlőtáblák szerkezeti előképe? A kérdésre a válasz egyszerű: a székelykapuk.
Összemegy a székelykapu
Bármilyen meglepő, de a fából faragott rovásfeliratos üdvözlőtáblák divatja csak a 2000-es években kezdődött, Magyarországon pedig 2007-től. Építészettörténeti előzményként a formavilágot és a készítésmódot nyilvánvalóan a székelykapuk adták. Ezeket a rovásfeliratos üdvözlőtáblákat rendszerint ugyanazok a mesterek, faragók készítik, akik a székelykapuk elkészítésére is vállalkoznak. A kapuk és a táblák alakrendszerében a következő funkcionális és szerkezeti azonosságokat figyelhetjük meg:
- A székelykapu személybejárója (kiskapu) két oszloppal (zábé) készül
- A bejáró feletti ún. tükörbe vagy ennek hiányában az összekötő elemre (kötésre) feliratot helyeznek el (rovással, vagy latin betűvel) – ez jellemzően üdvözlő szöveg a bejövőnek
- A bejáró felett galambdúcos, vagy egyszerű tetőzet van
A rovásfeliratos települési beköszönő táblák így néznek ki:
- két oszlop adja az alapszerkezetet
- Az oszlopok közé kitöltő tábla kerül, amelyre üdvözlő szöveg kerül (rovással)
- Minden esetben kis tetőzetet kap
Látható, hogy valójában egy lekicsinyített kapuról van szó, amin már nem lehet átmenni a felirat alatt, hiszen nem erre tervezték. A székelykapu összetett építmény, a tábla tehát a kapun belül is gyalogbejáróra emlékeztet inkább, mintha az út mellett lenne egy járda a gyalogosoknak. Régen a székelykapu az udvarra biztosított bejárást, külön a gyalogos, és külön a lovas és szekérforgalomnak. A települési beköszönő táblaból viszont már hiányzik a gyalogbejáró (kiskapu) ajtaja, valamint értelemszerűen a nagykapu sem áll mellette, mert ahhoz az útszelvény felett kellene felállítani az eredetihez képest túlméretezett kaput.
A székelykapun lévő feliratokról
A hónaljkötéseken találhatóak, elmaradhatatlan tartozékai a székelykapuknak. Egyrészt elsődlegesen az építés idejét és az építő illetve a gazda nevét ismerteti, másrészt jókívánságok, vagy üzenetek vannak a betérőnek. Néhány sűrűn használt felirat:
A béjövőnek szállás, a kimenőnek békesség. Áldás a bémenőnek, üdv a kijövőknek. Béke a bejövőre, áldás a kimenőre! Békesség a bemenőknek, egészség a kimenőknek. Ha e zajló nagyvilágban baj és bánat kerget, jó szándékú szívvel mihozzánk betérhetsz. Ha jó szándék hoz, e kapun bejöhetsz, különben az úton fel s alá elmehetsz. Házad lehet bárhol, de hazád csak itt. Isten hozott. Jó a szándékod, itt szeretet fogad. (Bővebben a Wikipédia cikk tárgyalja)
Rovásos üdvözlőtáblák jelenlegi funkciója
Mivel e beköszönő táblák kimondatlanul is a székelykapuk világát és funkcióját követik, ezért tisztában kell lenni azok jelentésével, környezeti kapcsolatával. A székelykapu-modell a székelységre, a székely műveltségre, székely földrajzi régióra utal elsősorban. Látványuk főleg a Székelyföldön része a tájképnek, bár más vidékeken is lehet önálló üzenete, a megfelelő módon. Magyarországon csupán 2007 szeptemberétől kezdtek felállítani székelykapu jellegű rovásos üdvözlőtáblákat (Kunszentmiklós). A rovásfeliratok szervesen kapcsolódnak a faragott táblákhoz, hiszen a saját írásrendszer éppúgy a székely műveltség részét képezi, mint a kapuk.
Elhelyezésüket tekintve a mintaként szolgáló székelykapun átmenő forgalomat is érdemes megvizsgáni: arról van szó ugyanis, hogy a kaput kinyitották és becsukták, csak bizonyos emberek jöhettek be, tehát forgalomszabályozó szerepe volt. Épp ennek analógiájára többnyire kisforgalmú utak mentén képzelhető el jelenlétük, ahol a település “bejáratán” azok jönnek be, akik ott laknak, vagy a vendégek térnek csak be. Ezzel szemben az átmenő forgalommal rendelkező utak nem alkalmasak ennek a képzetnek a fenntartására, hiszen nem csak az ott lakók, vagy a vendégek, hanem bárki jöhet-mehet ezeken az utakon. A székelykapukat megidéző települési rovástáblák éppen ezért a célforgalommal bíró bekötő utak mentén őrzik meg leginkább eredeti szerepüket, hogy üdvözlik a betérőt.
Átmenet a tájékoztató táblák világába
Természetesen egyre egyszerűbb faragott táblákkal is találkozhatunk, ahol az eredeti szerkezet leegyszerűsödik két oszlopra, s közötte egy deszka alkotja a felirat helyét, a tető is elmarad. Itt kell felhívni a figyelmet egy keveredési jelenségre: az oszlopokat úgy faragják ki, mintha fejfák, kopjafák volnának.
Az első csíkszeredai székelykapu-faragó konferencián (2012) is előjött ez a probléma: ugyanis nem szabad összekeverni a székelykaput a kopjafákkal, fejfákkal, tehát kaput nem csinálunk úgy, hogy az oszlopok helyén fejfák vannak. Ezek ugyanis emlékoszlopok, az elhunytakat idézik meg, sajátos jelvilágukkal jelzik az elhunyt néhány fontos “adatát”. Ilyenformán a fejfákból, emlékoszlopokból összerakott szerkezetek az elmúlást, az emlékezést szolgálják, s távol állnak a kapu szerepétől.
Látszik tehát, hogy a fejfák világa is hatott a faragott táblák mai alakváltozatára, de ez a hatás nem a székelykapuk jelképrendszeréből táplálkozik. A kopjafás rovástáblák így mintha a rovásírásra emlékeznének, mintha az egy halott kegyhelye volna.
Az egyszerűsödő szerkezet magával vonja a felirat egyszerűsödését is: elmaradozik az üdvözlőfelirat (Isten hozta), már csak a település neve marad. Egy másik irányzatban pedig szoborrá, önálló műalkotássá alakul a tartószerkezet, amely immár nemcsak a székelykapu szerkezetét idézi fel, hanem térplasztikaként, önálló szobrászati teljesítményként hordozza az üzenetét, illetve a település nevét – rovással.
Tájékoztató táblák
Amint csak az oszlopokra és a rájuk szerelt deszkára egyszerűsödik a tábla, akkor már felvetődik az anyaghasználat kérdése. Ez azért is fontos, mert a mai világunkban a közutak mentén elhelyezhető tájékoztató és reklámtáblákra meghatározott, egységes műszaki és jogi előírások vonatkoznak.
Deszkatáblától a fémtábla utánzatokig
Sok fatábla (oszlop és deszka) már festett vagy gravírozott feliratú, mentes mindenféle díszítménytől, egyre kevésbé faragott. Az új technológiának köszönhetően már fába is lehet lézerrel gravírozni, amellyel a fémtáblák matricázott betűinek műszaki jellemzőit és formavilágát idézik fel. Itt a faanyagnak már nincs jelentősége, lehetne a felirat akár fém vagy műanyag hordozólemezen is. A deszkára festett jelek ebben az esetben inkább alkalmi, ideiglenes jelleget kölcsönöznek a táblának.
(Rumi Tamás – Rovás Info)
Kapcsolódó cikkek:
