Szabványtervezetek – mi a különbség?

2012-09-10 GYIK

A székely-magyar rovást 1998 óta sikertelenül próbálták szabványosítani, amellyel lehetővé válna a rovás számítógépes alkalmazása. A dr. Hosszú Gábor féle javaslatot, amely a Magyar Szabványügyi testület keretén belül került kidolgozásra 2008 óta, összevetjük a külföldi magánszemélyek (amerikai Everson, illetve e bécsi finnugor tanszéken végzett Szelp) által összegründolt javaslattal. Az alábbi két ábra megmutatja mi a különbség a két javaslat között: míg a magyar javaslat az összes létező rovásbetűnket tartalmazza, addig a külföldieké csak a Nikolsburgi ábécére alapoznak – csak a Forrai ábécé írható le.  A részletekért kérjük olvassák el szakmai összefoglalóinkat is.

A Kárpát-medencei őshaza elméletet vallók figyelmét külön felhívjuk, hogy a jelen szabványosítási folyamatban csak létező emlékek, feliratok, feldolgozott megfejtések alapján került összeállításra a jelkészlet. A szabványjavaslatnak nem feladata a Kárpát-medencei őshonosságunk bizonyítása. Az itt élők írásbeliségét bizonyító tatárlakai korong jelkészletét az Unicode nem szabványosította, tehát először e rovásemlékünk mellé kell kiállni.

Magyar szabványjavaslat: Dr. Hosszú Gábor javaslatában MINDEN ismert rovásbetű helyet kap:

 

Osztrák-amerikai szabványjavaslat: Everson – Szelp Szabolcs – Joó Ádám javaslatában csak egyetlen ábécé, a Nikolsburgi kap helyet, a Forrai abc mellett:

alt

Azok, akik támogatják a magyar kulturális örökség csonkítását rögzítő külföldi szabványtervezetet:

  • Szondi Miklós, Solt – Természetesen Életmód Egyesület
  • Tisza András, Mór – Lampert Csaba egyéni vállalkozó (órás-ékszerész) képviseletében
  • Androsovics József, Dunaújváros – Magyarok Szövetsége Egyesület
  • Czippán István, Érd – Feral Kft.
  • Szilágyi László, Pécs – Somogyi Betyárok Lovasegyesület
  • Szentesné Frigyesi Piroska, Pécs – Maláka Szociális Foglalkoztató Szövetkezet
  • Gyetvay György Gergely, Budapest – Magyarok Világszövetsége

 

Kapcsolódó cikkek:

Share