A horvátoknak is megvan a saját nemzeti írásuk, ahogy a magyaroknak. Mi a kapcsolat a két írás között?
Nemzeti írások
A horvátok ma a latin írásbeliségű nemzetek táborát gyarapítják, azonban folyamatosan jelen volt és ma is létezik a glagolita írásuk. Ugyanúgy kiírhatják vele az utca nevét, mint mi rovással Magyarországon. Azonban van egy kis különbség, a glagolita 2005 óta része az egyetemes jelkészletnek (Unicode szabvány), míg a székely-magyar rovás, valamint a Kárpát-medencei rovás még nem. Mindez köszönhető külföldi magánszemélyeknek és néhány nemzetmentősdit játszó, a rovás történelmében járatlan, csőlátású “rovónak”, akik pl. nem akarnak hallani a nagyszentmiklósi kincs jelkészletét leíró történelmi rovásábécéről – a Kárpát-medencei rovásról.
Glagolita ábécé (cirill ábécé betűivel) (Kép: Wikipédia)
Horvát emlékérme latin és glagolita felirattal
Glagolita betűk – a modern művészeket is megihleti (europost.bg)
Közös ős: Kárpát-medencei rovás
A két írásrendszer (glagolita és a székely-magyar rovás) gyökerei között közös szálak is vannak – ez nem is csoda, hiszen a horvátok régtől fogva többnyire szövetségben éltek a magyarokkal idestova több, mint egy évezrede hatva egymásra. A írásrendszereik egyik közös gyökere a Kárpát-medencei rovás, amely jelentősen hozzájárult 8-9. században a glagolita írás kialakulásához.
A kerek glagolita írás (obla glagoljica) néhány betűje tisztán levezethető a Kárpát-medencei rovásból, melyre dr. Hosszú Gábor mutatott rá, több kutató ilyen irányú eredményei nyomán:
Kapcsolódó cikkek:
