Megdöbbentő! A károsultak szerint Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője rovásos helynévtáblákat távolíttatott el a MOGY-on. Frissítve!
Rovásírók harcolnak rovástáblák ellen
A Magyarok Országos Gyűlésének helyszínén, Bösztörpusztán, a Magyarok Szövetsége tagjainak szervezésében felállításra kerültek Budapest rovásos helynévtáblái. Ideális helyszínnek tűnt a MOGY rendezvénye a Rovás Alapítvány által kidolgozott Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtábla-rendszer részeként létrehozott fővárosi táblák bemutatására.
A mindenki számára nyitott és elérhető táblarendszert alkalmazva, széles fővárosi összefogás eredményeként Budapest, valamint az alábbi 10 kerület táblái kerültek felállításra a Magyarok Szövetsége helyi szervezeteinek szervezésében:
- Óbuda, Újbuda, Ferencváros, Józsefváros, Csepel, Kőbánya, Zugló, Rákospalota, Rákosmente, Pestszentlőrinc
Egy rovástábla a sok közül: Rákosmente
Azonban a károsultak beszámolói szerint a “Rovástáblaerdő” néven az MSZ szervezetei által meghirdetett sikeres összefogásra vasárnap a Forrai Sándor Rovókör vezetője, Szakács Gábor dühkitöréssel és a táblák eltávolíttatásával válaszolt … nemzeti ünnepünk “tiszteletére”. A MOGY-on felállított 11 rovásos helynévtábla gazdái felszólítást kaprak, hogy azonnal távolítsák el azokat. Miután erre senki nem volt hajlandó, a megrökönyödött táblaállítók szeme láttára két “erőember” a földből acéloszlopostól kitépték a rovástáblákat. Szakács Gábor és társai akcióját követően a Magyarok Szövetsége helyi szervezeteinek tagjai a kidöntött táblákat visszaállították helyükre. További fizikai atrocitásról nem érkezett hír.
Frissítés 1: Méltatlan történet, de hallgattassék meg mindenki!
A tábladöntés tényére nem lehet magyarázat, de a szerkesztőség várja az üggyel kapcsolatos véleményeket és beszámolókat.
Frissítés 2: Megvan az egyik tábladöntő
Az érintettek továbbra is eltérően számolnak be szereposztásról, de közben a tábladöntés szellemiségéhez méltó hangnemben, tárgyi tévedésektől, valótlanságoktól és gyalázkodástól hemzsegő levéllel jelentkezett az egyik tábladöntő, Androsovics József. (Kuruc.info – eredeti cikk)
Mi áll a háttérben?
Bár a rovásos helynév-megjelölés hagyománya jelenlegi tudásunk szerint is majd 8 évtizedre nyúlik vissza (Tarcal), a helynévtáblák állítása 1990-ben éledt újjá Székelykeresztúron. A szaporodó rovástáblák állításának összefogására a 2003-as csíkszeredai konferencia is meghirdetett egy táblaállítási mozgalmat, melyet többek között a Forrai Sándor Rovásíró Kör karolt fel faragott üdvözlőtáblák formájában. Ugyanakkor az első fém rovástábla is hozzájuk köthető, melyet Szakács Gábor avatott 2010 júniusában.
Az elődök nyomdokain, de már a korszerű igényeknek megfelelően a Rovás Alapítvány 2010-ben indította el az egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovásos helynévtábla rendszerét, amely nagy sikert ért el nyitottsága révén, hiszen egyszerűsített eljárással, rendezetten és gazdaságosan bárki állíthat rovásos helynévtáblát. Ez a táblarendszer illeszkedik a közutak világába és műszaki tartalma a közútkezelő hatóság közreműködésével került meghatározásra.
Természetesen az alapítvány számára minden új rovástábla – legyen az fatábla, fémtábla, műalkotás, építmény, egyéb felirat – örömteli esemény, hiszen nemzeti íráskultúránk terjesztése a közös cél. A táblák – függetlenül típusuktól – helyszíneiről interaktív térkép is készül.
A kérdés ezek után az, hogy az egységes rovástábla-rendszerben részt vevőket folyamatosan támadó Szakács Gábor és társai hogyan jutottak el az eddig csak a szélsőbal, vagy a vandálok által a táblák ellen tanúsított fizikai erőszak szellemiségéhez? A műcsarnokbeli rovástábla eltüntetésének hetében mi vezet egy ismert rovásírót és fogdmegjeit a magyarság összefogását hirdető egyik legnagyobb rendezvényen, szemtanúk jelenlétében a vendéglátó Magyarok Szövetsége tagjai által rendelt (magántulajdon) és bemutatásra szánt rovástáblák kidöntésének gondolatáig?
Összefogás helyett acsarkodás
Az egységes rovásos helynévtábla-rendszer kidolgozója, Rovás Alapítvány ugyan felkérést kapott MOGY-on való részvételre, azonban a rendezvény szervezői gárdájában a rovásprogramokért felelős ügyintézők körében tapasztalt megosztó magatartással nem tudott azonosulni, ezért ezt a tábladöntögetésben is megnyilvánuló szellemiséget jelenlétével nem kívánta támogatni. Az alapítvány ezúton kér elnézést azoktól a jóérzésű résztvevőktől, akik közül több százan előzetesen jelezték a Rovás Sátor iránti érdeklődésüket.
Remélhetőleg a MOGY szervezői számára tanulság lesz a tábladöntögetők körének kártékony magatartása és a jövőben a szalámizás helyett valóban a magyar összefogásért dolgozókra bízzák az összefogás létrehozatalát.
Rovás Trianon a szabványosításban
Mindezek után talán már nem is meglepő, hogy nemzeti írásunk számítógépes szabványosításban a tábladöntögetők köre szintén a megosztásban jeleskedik. Ők azok, akik a nemzetközi szabványosításban a legmagasabb szinten elismert nemzeti szabványosító szervezeten, a Magyar Szabványügyi Testületen (MSZT) belül létrehozott Rovás Munkacsoport által kidolgozott és közmegegyezéses formában mindenki számra nyitott – jelenleg is egyeztetés alatt lévő -, önálló magyar szabványjavaslatot akadályozni próbálták. Sőt a magyar javaslat ellenében egy külföldről (amerikai magánszemély és a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének hallgatója által) irányított magán kezdeményezésű szabványtervezet mellett kardoskodnak.
Vajon miért? Talán a magyar szakemberek és kutatók, vagy egyenesen Magyarország alkalmatlan a saját nemzeti írásának technikai szabványosítására?
Mindenesetre a rovástáblák ellen alkalmazott fizikai erőszak jelzi a rovótársadalomban esedékes rendszerváltás ellen berzenkedő csoportok idegességét és félelmét attól, hogy előbb vagy utóbb, de végre teljes egészében számítógépre kerül rovásműveltségünk jelkészlete, melynek segítségével minden eddiginél szélesebb felhasználói tömegek szabadon vehetik birtokba nemzeti írásunkat.
Véget vetve a rovásos közéletben a múltból itt ragadt, önjelölt próféták kizárólagossági igényeinek.
(Rovás Info)
Kapcsolódó cikkek:
