Nemrég rovásos borcímkékről szólt egy cikkünk, mely nyomán fellángolt a vita az idegen és idegen eredetű szavak, nevek rovásos helyesírásáról. Bonyolult a kérdés… Frissítve – a bor magyar nevével.
Hogy írunk át idegen szavakat, neveket?
És aztán hogyan ejtjük őket? E kérdések egyidősek az emberiség többnyelvűségével és a különböző írások használatával. Előrebocsájtható, hogy nincs tökéletes megoldás és ráadásul mind a nyelvek, mind az írások folyamatosan változnak, ami miatt egy adott ideig elfogadható, használható közmegegyezéses szabályrendszer előbb vagy utóbb mindenképp elavulttá válik. S kezdődik minden előlről. Természetesen ugyanez vonatkozik a magyar nyelvre és annak latin-betűs, valamint a rovásos írásmódjára.
1. Úgy írjuk, ahogy ejtjük
Ez a legáltalánosabb szabály, amely a leginkább alkalmazható az eltérő írásrendszerek között átírásnál – így a világ összes más (nem rovásos) írásrendszeréről a rovásra történő váltásnál is.
Természetesen itt is sok megoldás létezik, hiszen az emberiség nyelveiben szereplő hangok száma több száz, amelyből egy-egy nyelv csak tízes nagyságrendben használ. Így aztán ezekre a hangokra “egyszerűsíti” le a számára idegen, megkülönböztethetetlen hangokat is. Ez persze többnyire ma is sok egymás mellett élő megoldást, sok esetben pedig egyenesen káoszt eredményez – még viszonylag nagy nyelvek közötti átírásban is.
2. Nyelvtani szabályok szerint írjuk
Ez olyan eccerű, hogy mindenki tuggya… – lenne a kiejtéshez legközelebb álló megoldás, de még sem így írunk, hanem az írás követi a ragozás és szóképzés nyelvtani rendszerét. Ez vonatkozik természetesen a rovásra való átírásra is.
3. Hozzáadott információ
A hagyományt vagy szokást megőrző írásmód, csoporthoz való tartozást kifejező helyesírás és az idegen, illetve jövevény szavak írása külön részét képezi a helyesírásnak szinte minden nyelvben. S ahány ház, annyi szokás. Latin-betűs magyar írásmódunkban is megtalálhatóak az ilyen esetekre vonatkozó szabályok, sőt a rovásban is kialakulófélben vannak a szokások.
A korszerű rovás jelkészlet – mely tartalmazza nem csak a dz, dzs, q, x, y, w jeleket, de a történelmi jelek között már kihalt hangok jeleit is – alkalmas minden megoldásra, akár a betűhű átírásra is, ha erre van igény. Pl. történelmi családnevek átírásánál: Dessewffy, Kossuth, Zichy, stb.
Chardonnay vagy sárdoné?
A fenti esetek figyelembevételével a Rovás Info javaslata az alábbiak szerint alakult:
– Chardonnay (tehát betű szerinti írás) alkalmazható, ha egy bor nevéről van szó (tulajdonnév)
– Sárdoné is alkalmazható ha nincs jelentősége, vagy nem akarjuk hangsúlyozni az eredeti helyesírást
– sárdoné a megfelelő, ha szőlő- vagy borfajta megjelelölést alkalmazunk (köznév)
Frissítés: Magyar neve is van a bornak?
Ez esetben nem az idegen felirattal kell bajlódni, hanem magyarul írjuk ki a bor nevét. Olvasónk írja: “A “Sárdoné” helyett javaslom a fajta eredeti nevét, melyet az 1700-as években még használtak, s rovással is jól leírható: KEREKLEVELŰ !” Forrás: Tóth Sándor borász, bortörténész, a Scheller Pincészet tulajdonosa, ki Monostorapátiban a Táltos Völgyben termeszti szőlőjét, készíti borait.
Ismertebb borok nevének helyes kiejtése (fonetikus latin betűs átírás)
Vörös borok:
- Cabernet Sauvignon = Káberné Szovinyon
- Cabernet Franc = Káberné Fran
- Merlot = Merló
- Pinot Noir = Pino Noár
- Shiraz = Siráz
- Portugieser = Portugízer
- Zweigelt = Cvejgelt
- Rosé = Rozé
Fehér borok:
- Chardonnay = Sárdoné
- Muscat Ottonel = Muszkát Ottonel (muskotály)
- Muscat Lunel = Muszkát Lünel
- Chasselas = Saszla
Készítés módja szerint:
- Cuvée = Küvé (házasított borok, vagyis többféle szőlő keveréséből készült)
- Barrique = Barik (jelentése: tölgyfahordós érlelésű)
Forrás: Hogyan kell ejteni a borok nevét?
Kapcsolódó cikkek: