Műcsarnok – rovás volt, nincs

Formabontó táblabontás … az alkotók tiltották be saját rovástáblájukat. Az indok: nem sikerült a magyarpukkasztás.

Eltávolítják a műcsarnokból a rovásírásos táblát

A Műcsarnok igazgatóját jobbról is támadják a Mi a magyar? kiállítás miatt, és nem érti, mi a baja a Sztálinváros vége című rovásírásos mű-helységnévtábla alkotóinak a kontextussal. De azért elfogadja az ideológiai-politika presszió alá került művészek döntését, és eltávolítja a kiállításról a művet.

alt

Az “inkriminált” műalkotás egy útjelző tábla a “Sztálinváros vége” rovásírásos felirattal

Ahogy arról kedden beszámoltunk, Facebook-közleményben kérte a Műcsarnok vezetését saját alkotásának visszavonására  a Société Réaliste elnevezésű művészduó. A Sztálinváros vége elnevezést viselő rovásírásos mű-városnévtábla a Mi a magyar? kiállításon szerepel, de magyar Gróf Ferenc és a francia Jean-Baptiste Naudy szerint az elhelyezés és a kísérőszöveg  miatt alkotásuk teljesen elvesztette eredeti kritikai értelmét, és nem több egy ?exotizáló aláfestésnél?.

A Műcsarnok tegnap nem kívánt reagálni a kérésre, de szerda reggel az intézmény igazgatója, Gulyás Gábor szintén a Facebookon válaszolt a Société Réaliste-nek. Gulyás elismeri, hogy a Sztálinváros vége szinte az utolsó pillanatban került a tárlatba, de pont azért kapott helyet a Legendák termében, mert az ő kurátori koncepciója az volt, hogy ?markánsan különböző esztétikai-művészeti felfogást képviselő, más-más világnézetű művészek munkái kerülnek egymáshoz közel?. A Műcsarnok igazgatója azt is állítja, hogy Gróf Ferenc tudott az elhelyezésről, és nem is volt ellene kifogása – de Gulyás szerint nem is nagyon lehet, mert ?sem Mátrai Erik, sem Szolnoki József, sem Király András, sem a Kovách Gergő – Kotormán Norbert – Péli Barna hármas munkáját nem gondolom olyannak, amely a Sztálinváros vége című mű iróniája ellen hatna?. Az igazgató védelmébe veszi a kísérőszöveget is, melyben nem a csodaszarvas létezését akarta bizonygatni, hanem a művészeti reflexiók sokféleségére kívánt rámutatni.

Gulyás Gábornak meggyőződése az, hogy a jó műalkotás egyik legfőbb sajátossága az, hogy ?autonóm módon, mindentől függetlenül tud létezni?, ezért természetes, hogy a kontextus bár módosíthatja a jelentést, ?de magát a művet, a műalkotás intencióit aligha képes megváltoztatni?. Az igazgató azt is elárulta nyílt levelében, hogy az elmúlt napokban a másik oldalról is kritizálták, mivel a kiállítás egy látogató szerint ?ironikus hangvételével kicsúfolja a magyarságot?. Véleménye szerint a művészduó szíve joga, hogy a ?politikai, ideológiai presszió? miatti dilemmájukat így oldják fel, ezért enged kérésüknek, és szándéka ellenére bár, de eltávolítja a tárlatból a Sztálinváros végé-t.

(Index – eredeti cikk)

 

Műsorajánló:

Hagyaték: Rovásírás – Újraéledő jelek

  • Duna World – 2012. augusztus 18. szombat 14:00
  • Duna Televízió – 2012. augusztus 24. péntek 15:05

(Animare – eredeti műsorajánló)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share