Aktuális kérdésekre adott válaszokat és teljesen hibás címválasztást tartalmaz a Helyi Téma friss cikke.
Rovásírás a melegfesztiválon
Egyre nagyobb divat a rovásírás: ma már ilyen Bibliát is lehet forgatni, de településnév-tábla formájában mindenki találkozhatott vele már. Miközben sikerült elérni, hogy a Nemzeti Alaptanterv kerettantervébe ajánlásként is belekerüljön az alternatív ősmagyar írásmód, a rovásírás kutatók azon vitatkoznak, melyik ábécé a hiteles. Tucatnyi verziót is ismernek a terület szakértői.
– A rovásírás kutatásának mára évszázados múltja van, én magam 30 éve foglalkozom ezekkel az ősi jelekkel – mondja Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör elnöke. – Az utóbbi időben azonban megjelentek a kufárok: az egyik csoport pártpolitikát, a másik csoport pedig például egyforma, táblának nevezett fémlapok készítésével üzletet csinált belőle, pedig szerintem nem ez a módja a kulturális örökség ápolásának.
Hány betű az ábécé?
Annak ellenére, hogy 2008-ban egy gödöllői konferencián a hazai rovásírás kutatók egyezségre jutottak az írásmód jeleivel kapcsolatban, most is vannak önkényesen módosított, új változatok.
– Az írásmód ősi ábécéje 32 betűből állt, Magyar Adorján kiegészítése után pedig 34 betűssé vált a rovásírás. Az általunk elfogadott betűkészletet az 1990-es években Forrai Sándor véglegesítette, ez 39 jelből áll. Mindketten történelmi, hiteles betűváltozatokat használtak a kiegészítésre, a hosszú magánhangzók lejegyzésére. Követték azt az elvet, hogy a különálló hangoknak megvan a megfelelő rovásjelük, mert a rovásírás egy tipikus egy hang- egy betű rendszer. Nem szabad olyan irányba elmenni, hogy olyan latin betűkre is új rovásokat találunk ki, amelyek több hangot jelölnek, és amelyek nincsenek meg a hagyományos 1800-as évek előtti emlékek között. Úgy gondolom, hogy a q, x, w, y jelének megalkotása hiba, mert a hagyományt rúgjuk fel vele. Ennyi erővel a koronán lévő keresztet is ki kellene egyenesíteni, hiszen ferde.
Jönnek a latinok
Más véleményen van a számítógépes paleográfiával foglalkozó Hosszú Gábor egyetemi docens, aki szerint a rovás számítógépes kódolása során nemcsak annak a betűnek kell önálló kódpontot adni, amelyet valaki manapság alkalmaz, hanem azoknak is, amelyeket valaha használtak a történelem folyamán. Ellenkező esetben a történelmi rovásemlékekről készülő írástörténeti munkákban ezek a karakterek hibásan, vagy nem jelennének meg. Az utóbbi évtizedekben nagyon sok írásemléket ismerhettek meg a kutatók, így a rovásról alkotott képünk ma gazdagabb, mint valaha.
– A rovás szerte a Kárpát-medencében elterjedt volt, és már évszázadokkal ezelőtt meglehetős változatosságot mutatott, területi eltérései voltak. A latin betűs magyar ábécé q, y és x betűjének rovásjele pedig már az 1600-as években is létezett. Úgy gondolom, hogy ezeket a kutatási adatokat és a nyelv fejlődését figyelembe véve lehetőség van az újabb magyar betűk megfelelő rovásjelét is használni. Ahogy a magyar nyelv – az írásmóddal együtt – fejlődött, vele együtt változott a rovásírásunk is. Ennek szép példája az, hogy a magyarban az utóbbi évszázadokban kialakult újabb hangokat jelölő dz és dzs betűket a Magyar Tudományos Akadémia csak 1922-ben vezette be, és ezt követően már 1935-ben megjelentek a dz-t és a dzs-t jelölő rovásbetűk. Vagyis a rovás mindig is egy élő írás volt, ami ma is együtt fejlődik a magyar nyelvvel.
Rovás és számítógép
A számítástechnikában pedig már lehetőség van arra, hogy az összes ismert jelet egy átfogó karakterkészletben tároljuk, így minden rovás irányzat a neki megfelelő, tetsző jeleket szabadon használhatja.
Hosszú Gábor azzal sem ért egyet, hogy a politika kisajátította volna a rovásírást, mint mondja, nemrégiben még a melegbüszkeség napján is lehetett rovásírásos transzparenst látni.
