Az első rovásos településnév

Tarcalon található Tarcal vezér emlékműve – egyben az első ismert rovásos településnév, amelyet közterületen állítottak fel nyolc évtizeddel ezelőtt.

 

Az első település, amelynek rovásos neve köztéren került felállításra

Természetesen a település névadójának, a Tarcal vezér neve került rovással kiíratásra, de ez egyben a település rovásos neve is. “Tarcal  a Zempléni hegység legdélibb peremén fekv? honfoglalás kori település. Árpád ajándékozta Turzul vezérnek a birtokot, lovasversenyben elért gy?zelméért.”

Tarcal település névadó emlékműve, rovásfelirattal

Az emlékmű története

Ebben az időben épült Tarcal vezér emlékműve is. Az emlékmű felállítását az Ébredő Magyarok Egyesületének tarcali szervezete kezdeményezte, annak a falu határában feltárt honfoglalás kori sírnak a megjelölésére, amit Tarcal vezér sírjának gondolt. A sír Pataki Sándorné, született Tarcali Zsuzsanna birtokában lévő szőlőben feküdt, s a tulajdonos készséggel engedte át a mintegy 9 négyszögölet a nemes célra, csakhogy a szóban forgó szőlőt 1934 tavaszán elárverezték, s így az új tulajdonos, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, és üzlettársa, a Tokajvidéki Hitelbank beleegyezése kellett az építkezéshez. Nem kis huzavona után ezek az engedélyek is megérkeztek, s megkezdődhetett az építkezéshez szükséges anyagi eszközök összegyűjtése.

Az emlékművön elhelyezni tervezett öntöttvas táblát a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárban rendelték meg, a hazafias cselekedetre tekintettel térítésmentesen. A MAVAG vezérigazgatója azonban, vállalata súlyos gazdasági helyzetére tekintettel, csak önköltséges áron tudta vállalni. Az építéshez szükséges 40 mázsa cementet az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár szállította az érvényes mázsánkénti 7 pengős ár helyett 6 pengőért. Zemplén vármegye főispánja 600 pengőt bocsátott rendelkezésre az ínségalapból, az építkezéshez szükséges napszámbérek kifizetésére. A Magyar Trachit Művek 20 köbméter kőzúzalékkal segítette a munkálatokat. A kivitelező ebben az esetben is Hadas József volt. Az építési költségek 382 pengő 33 fillérre rúgtak. 1935. augusztus 5-én Szőllőssy Sándor csoportelnök az ÉME nevében tisztelettel hozta a tekintetes elöljáróság és a képviselőtestület tudomására, hogy „Tarcal honfoglaló vezér síremléke elkészült”.

A rovásfelirat története

Sólyom Ferenc szerint az emlékmű rovásfeliratát minden bizonnyal Verpeléti Kis Dezső szerkesztette fel 1935-ben. A felirat műkőbe lett kiöntve, így ezt tekinthetjük a rovásos helynév -feliratok első képviselőjének. A műkő rovásfeliratot (Tarcal, 1935) eddigi ismereteink szerint az első fémtábla követte majd fél évszázad elteltével (Székelykeresztúr, 1990), s az első ismert hagyományőrző rovásfeliratos fa helynévtáblák csak ezután kerültek ki az utakra.

(Tarcal leírás és fénykép az emlékműről – eredeti cikk; Kozári József cikke – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share